1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

1960-ban már 33% volt a gyermek nélkül élő családok aránya. A 3- és többgyermekes családok aránya az elmúlt 11 év alatt 15%-ról 11%-ra csökkent. A 100 családra jutó gyermekek száma 1949-ben 132, 1960-ban már csak 118 volt. A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan. Kevesebb lett a családok száma, amelyekben csak egy kereső van, és jelentősen emelkedett a több keresővel rendelkező családoké. 1949-ben a megyében és Pécsett élő összes családok közel kétharmadában csak egy családtag keresett, 1960-ban az egykeresős családok aránya az összes családok felét sem érte el. A kétkeresős családok aránya 26%-ról 39%-ra, a 3- és többkeresős családoké 8,7%-ról 10,3%-ra nőtt. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 144-ről 160-ra emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 137-ről 102-re csökkent. * A továbbiakban Baranya megye, ill. Pécs megyei jogú város adatait egymástól elválasztva, külön részben ismertetjük. BARANYA MEGYE Baranya megye területe 4387 km

2, az ország területének 4,7%-a, népességének száma 284 781 fő, az ország lakosságának 2,9%-a. Területnagyság szerint az ország 11-ik megyéje, népességszám alapján a megyék között a 14-ik helyet foglalja el. Népsűrűsége: 65fő négyzetkilométerenként, lényegesen alacsonyabb az országos megyei átlagnál (84 fő). A népesség fejlődése Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a megye lakossága 12 500 fővel, 5%-kal emelkedett. Ev 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 A népesség száma a) 239 355 240 886 260 791 263 534 272 652 258 643 268 277 269 165 272 280 284 781 Népsűrűség 1 km

2-re 54,6 54,9 59,5 60,1 62,2 59.0 61,2 61,4 62.1 64,9 Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) az előző népszámláláshoz viszonyítva szám szerint 1 531 19 905 2 743 9 118 -14 009 9 634 888 3 115 12 501 százalékban 0,6 8,3 1,1 3.5 —5,1 3,7 0,3 1,2 4.6 m) 1869-től 1890-ig csak a polgári, 1900-tól az összes népesség. A népesség fejlődése az utolsó 90 év alatt meglehetősen egyenlőtlen volt. Legnagyobb mértékben (20 000 fővel) a századforduló előtt növekedett a megye lakossága. A századforduló óta a legnagyobb emelkedés 1949—1959. évek között következett be. A népesség növekedése teljes egészében a természetes szaporodásból adódott. Az elmúlt 11 év alatt 1000 lakosra 86 fő természetes szaporodás és 40 fő elvándorlás jutott. A népesség területi megoszlása Baranya megye népességének 85%-a él a 7 járás 323 községében és csupán 15%-a a két városban. A városi népesség 1949 óta 86%-kal, 1869 óta 231%-kal nőtt. A községekben élők száma 1949 óta több mint 7000-rel (3%) csökkent és alacsonyabb, mint az 1900. évi népszámlálás alkalmával. A városokban a tényleges szaporodás 83%-a bevándorlási többlet, s csak 17%-a természetes szaporodás. A két város közül lényegesen nagyobb arányú fejlődés tapasztalható — bányaipari központtá való fejlesztése következtében — Komlón, amelynek népessége 90 év alatt megtízszereződött, az 1949. évi népességszámnak pedig több mint háromszorosára emelkedett. Terület A népesség száma 1949. 1960. január 1. Községek Városok . Összesen 249 237 23 043 272 280 241 946 42 835 284 781 Természetes Vándorlási Tényleges szaporodás különbözet szaporodás, ill. fogyás (—) 1949—1959 20 144 3 284 23 428 -27 435 16 508 -10 927 — 7 291 19 792 12 501 12