1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

viszonylag kismértékben (7%-kal) nőtt. Az egyes társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó népesség százalékos megoszlása a következő: A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 1,9 5,1 Mezőgazdasági napszámos 9,5 2,9 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 13,1 28,11) Együtt 24,5 36,1 Szellemi dolgozó 4,4 8,2 Alkalmazásban állók összesen 28,9 44,3 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 7,'f Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 2,1 Termelőszövetkezeti tagok összesen . 10,t Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag <~) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 3,5 1,5 1— 5 kat. hold gazdasággal 20,5 14,1 5— 8 „ „ „ ' d) 9,6 8—10 „ ,. „ 1St

á 4,2 10—25 „ „ „ 13,4 9,0 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 3,5 0,6 Együtt 59,2 39,0 Egyéb önálló és segítő családtag 8,4 2,8 Önállók és segítő családtagok összesen 67,6 41,8 Vagyonából élő 0,1 0,3 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó ós özvegye"/' 2,1 0) 2,9 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,3 0,7 Nyugdíjasok összesen 3,4 3,6 Összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásúakkal együtt. -— g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a: nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakossága 193 214 családban és családtöredékben él; ennek közel 85%-a család. 1949-hez képest a családok száma 6%-kal, a családtöredékeké 16%-kal emelkedett; a családban élők száma viszont csökkent: 1960-ban 5%-kal volt alacsonyabb, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 360-ról 323-ra süllyedt. A megyében az átlagos családnagyság valamivel alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2—3 tagú családok aránya 56%-ról 65%-ra nőtt, a 4- és többtagú családok aránya viszont 44%-ról 35%-ra süllyedt. A . családok Cs a 1 ád n ag y s ág százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 28,4 36,1 3 ,, 28,0 29,4 4 20,9 20,1 5 f, 11,4 8,6 6 ,, 5,7 3,3 7 és több családtag 5,6 2,5 Összesen 100,0 100,0 A családok taglétszám szerinti összetételének vázolt alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban élő gyermekek szám a. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egy16