1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.d. Bács-Kiskun megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

gyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, az ennél többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6- és többgyermekes családok száma az 1949. évinek alig 44%-a. Gyermekszám Nincs gyermek 1 gyermek 2 „ 3—5 „ 6 és több gyermek Összesen A családok százalékos megoszlása 1949 1960 26,3 31,8 30,8 33,9 21,8 21,1 18,5 12,1 2,6 1,1 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 158, 1960-ban 125 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra átlag 184 gyermek jut). A családokban élő 204 833 gyermeknek 72%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 25%-ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 39%-ában él egy, 24%ában kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csupán 4%-ában van. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valamennyi gyermek 15 éven aluli, a kétgyermekes családoknál a legmagasabb (66%). A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el. 100 családra 90 tizenöt éven aluli gyermek jut. A községek és városok közötti megoszlási arány a különböző gyermekszámú családoknál megközelítően azonos: az egygyermekes családoknak 71%-a él a községekben és 29%-a a városokban, a 4- és többgyermekes családoknál ez az arány 73%, illetve 27%. Csak a 15 éven aluli gyermekeket figyelembe véve a különbség valamivel nagyobb. A családok típusai A családok 87%-a házaspár, 13%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya cseke'ly mértekben csökkent. A megyében a házaspárból álló családok viszonylagos száma majdnem azonos az országos aránnyal. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 90%ában — anya az egy szülő. Ez az összes családoknak 12%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden nyolcadik családban nő a családfő. A családok 11%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány meghaladta a 13%-ot. A rokonnal élő családok 77%-ában felmenő rokon, mintegy ötödében oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 413. A családok 30%-a egy-generációs, 64%-a két-generációs; három vagy több generáció a családok 6%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan, az egykeresős családok aránya jelentősen csökkent, a többkeresős családoké emelkedett. A megyében azonban az egykeresős családok aránya alacsonyabb, a többkeresős családoké pedig magasabb, mint országosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,5 2,4 a) / 1 kereső 62,9 44,5 ft 2 „ 25,2 41,3 (O WíílM Xi 3 „ 8,3 9,5 Ui fí 4 és több kereső 3,1 2,3 •4

>y

i' összesen 100,0 100,0 V. » A a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél (a megyében majdnem azonos mértékű, mint országosan) figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a csnládfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. A megyében az összes családok 4,1%-ában van eltartott családfő, ezek 54%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. 2 Bács-Kiskun megye 17