1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, már a kétgyermekeseké is valamivel kisebb, a többgyermekeseké pedig lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámlálás­kor. A 6- és többgyermekes családok aránya az 1949. évi aránynak felére csökkent. A családok Gyermek-szám százalékos megoszlása 194!) 1960 Nincs gyermek 26,1 30,6 1 gyermek 31,9 34,2 2 „ 23,2 22,6 3—5 „ 17,1 11,8 6 és több gyermek 1,7 0,8 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 150, 1960-ban 125 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családok­ra számítva sem éri el a családonkénti átlag 2 gyermeket (100 gyermekes családra átlag 180 gyermek jut). A családokban élő 276 693 gyermeknek 70%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok egynegyed részében nincs ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 39%-ában él egy, 24 %-ában kettő és 7%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csupán 4%-ában van. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valamennyi gyermek 15 éven aluli, a 2 gyermekes családoknál a legmagasabb (64%). A tizenöt éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el. 100 családra 88 tizenöt éven aluli gyermek jut. A gyermekes családok aránya és az egy családra jutó gyermekek száma a megyének a főváros vonzási övezetén kívül eső — főként mezőgazdasági jellegű — községeiben valamivel kedvezőbb, mint a vonzáskörzethez tartozó területen: magasabb a többgyermekes családok aránya és az egy családra jutó gyermekek száma. A vonzáskörzethez tartozó községekben 100 családra átlagosan 124, a többi községben 128 gyermek jut. Még nagyobb a különbség a 15 éven aluli gyermekeknél (85, ill. 92). A családok típusai A családok valamivel több mint 88%-a házaspár, közel 12%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest ez az arány nem változott. Azokban a községekben, amelyek Budapest vonzási övezetébe tartoznak, viszonylag magasabb a házaspárból álló családok aránya, és alacsonyabb az egy szülő és gyermekből álló családoké. A gyermekkel élő özvegy, elvált, stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 91%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családoknak 10,6%-a, ami azt jelenti, hogy csak kb. minden tizedik családban nő a családfő. A családoknak 12%-ában él rokon is: 1949-ben ez az arány meghaladta a 14%-ot. A rokonnal élő családok 76%-ában felmenő, 21%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyek­ben felmenő és oldalági rokon is él, összesen 744. A családok közel 29%-a egy-generációs, 64%-a két-generációs; három vagy több generáció a családoknak 7%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan; az egykeresős családok aránya jelentősen csökkent, a többkeresős családoké emelkedett. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,4 1,6 a) 1 kereső 64,9 46,4 2 „ 25,1 39,8 3 7,5 9,8 4 és több kereső 2,1 2,4 Összesen 100,0 100,0 a) .4 családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél (a megyében kisebb mér­tékű, mint országosan) figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. 2* 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom