1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A megyében az összes családok 3,4%-ában van eltartott családfő, ezek 38%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. Ez a magas arány túlnyomórészt a fővárosban dolgozó huzamosan távollevő családfők számából adódik. A 2 tagú családoknak 35%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a 3 keresős családok aránya 10%, a 4 tagú családoknak csak 3%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 147-ről 166-ra emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 142-ről 97-re csökkent. A megyében valamivel kedvezőbb a kereső-eltartott arány, mint országosan, a javulás 1949-hez viszonyítva is lényegesen nagyobb mértékű; míg országosan a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében 45 fővel csökkent. 100 kereső családtagra Budapest vonzási övezetén belüli községekben 92, a vonzási övezeten kívül eső községekben 104, a városokban 99 —ezen belül Szentendrén 77 és Vácott 80—eltartott jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok társadalmi-gazdasági összetételének alakulásában jelentős tényező Budapest és körzetének vonzása. Azoknak a családoknak a száma, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, nagymértékben emelkedett, az 1949. évi 43%-kal szemben az összes családoknak közel kétharmadát foglalja magában. Ugyanakkor az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 48%-ról 18%-ra csökkent. Jelentősen megnövekedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók családjainak száma és részaránya is; az előbbieké 37%-ról 63%-ra, az utóbbiaké 6%-ról 10%-ra. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest a legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; 100 családra jutó családtagok száma 369-ről 296-ra csökkent. Emelkedés csupán a mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt (342-ről 358-ra). Az átlagos gyermekszám az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb: 100 családra 159 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a családonkénti átlagos gyermekszám alig haladja meg az egyet. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 120, a mezőgazdasági önállók családjaiban 53 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma valamennyi társadalmi rétegnél emelkedett, legnagyobb mértékben — 37 keresővel — az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál. 100 családra a legtöbb kereső (188) a mezőgazdasági önállók családjaiban jut. A kereső-eltartott arány minden társadalmi rétegnél lényegesen csökkent, a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban: 1960-ban 100 kereső családtagra 71-gyei kevesebb családtag eltartása hárult, mint 1949-ben, 100 kereső családtagra mindössze 58 eltartott családtag jutott. 100 kereső családtagra a legtöbb eltartott a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut (139). Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő 756 312 lakosa 236 912 háztartásban tömörül. Ennek 87%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem családiháztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 93%-a egycsaládos, alig 7%-a kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 373, ennél nagyobb pedig mindössze 13 van a megyében. A „család"-háztartások közel négyötöde 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csak 1,5%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság: 100 „család"-háztartásra átlagosan 350 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 538, a háromcsaládos háztartásokban 809. A háztartásoknak közel felében csak egy kereső, egyharmadában két kereső van: három kereső már csak minden kilencedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban csekély mértékben kedvezőbb, mint a családokban: 100 háztartásra 168 kereső és 100 kereső személyre 90 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval. Az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, az önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb, mint a családoké. Külterületi népesség Az ország megyéi közül Pest megyében a legtöbb a külterületi települések száma, szám szerint 1418, az ország összes külterületeinek 8%-a. Pest megye népességéből 94 000 fő, az össznépesség 12%-a él a külterületeken. Országosan a megyék népességének 15%-a él külterületeken. 20