1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

emelkedett. A nyugdíjasok száma 14 000 fővel, mintegy 35%-kal nőtt. Az egyes társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó népesség százalékos megoszlása a következő: A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása Alkalmazásban álló 1949 1960 Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 1,5 3,5 Mezőgazdasági napszámos 4,7 0,7 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 34,2 51,9f) Együtt 40,4 56,1 Szellemi dolgozó 6,4 10,3 Alkalmazásban állók összesen 46,8 66,4 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 7,4 Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 2,4 Termelőszövetkezeti tagok összesen . 9,8 Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 2,2 0,9 1— 5 kat. hold gazdasággal 16,6 5,7 5— 8 „ „ „ d) 1v

n 3,5 8—10 „ „ „ 1,4 10—25 „ „ „ 5,9 2,2 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 1,0 0,0 Együtt 38,7 13,7 Egyéb önálló és segítő családtag 7,7 2,4 Önállók és segítő családtagok összesen 46,4 16,1 Vagyonából élő 0,2 0,2 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye e) 4,8 g) 6,1 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,8 1,4 Nyugdíjasok összesen 6,6 7,5 Összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás jellege alapjárt történt.— b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő etaládtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásúakkal együtt. — g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakossága 253 718 családban és családtöredékben él ; ennek 87%-a család. 1949-hez képest a családok száma 20%-kal, a családtöredékeké 40%-kal emelkedett. A családban élők számának emelkedése lényegesen kisebb arányú, mint a családoké: 1960-ban a családban élők száma 11%kal volt magasabb, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 355-ről 326-ra csökkent. A megyében az átlagos családnagyság valamivel alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2—3 tagú családok aránya 56%-ról 64%-ra nőtt, a 4- és többtagú családok aránya viszont 44%-ról 36%-ra süllyedt. r, ,, j A családok Csaladnaevsag ,,, ,, szazalekos megoszlasa 1949 1960 2 családtag 27,4 34,3 3 „ 28,9 29,4 4 „ 22,2 21,4 5 „ 11,8 9,4 6 „ 5,3 3,3 7 és több családtag 4,4 2,2 Összesen 100,0 100,0 A családok taglétszám szerinti összetételének vázolt alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban élő gyermekek száma. 18