1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

1949 és 1960 között a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 1949 I960 Családi állapot , ^ , r, ^ , ih , ^ , r. ^ . nepesseg terfiak nok népesseg férfiak nok százalékban Nőtlen, hajadon 23,9 Házas 64,8 Özvegy 10,4 Elvált 0,9 Összesen 100,0 28,4 19,8 19,0 22,5 15,9 66,9 62,9 69,6 72,7 66,7 4,0 16,2 9,6 3,5 15,2 0,7 1,1 1,8 1,3 2,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A házas nők termékenysége meghaladja az országos átlagot, 100 házas nőnek átlagban 236 gyermeke született. A házas nők 24%-ának egy, 27%-ának két gyermeke született. A 3—5 gyermekes házas nők aránya 27%, a 6 és többgyermekeseké 8%. Az összes házas nők 14%-a gyermektelenBudapest vonzási övezetébe tartozó területen 100 házas nőre csak 230 született gyermek jut. A gyermektelen házas nők aránya e terület községeiben 15%, az egygyermekeseké 25%, szemben a vonzási övezeten kívül eső községek 12%-, és 23%-os arányával. A 3 és többgyermekesek aránya alacsonyabb (34 és 37%). Legnagyobb különbség a városokban, ill. a községekben a gyermektelen házas nők arányában van: városokban a házas nők 17%-ának, községekben 14%-ának gyermeke nem született. Iskolai végzettség A népesség iskolázottsági szintje 1949 óta — az országoshoz hasonlóan -— nagymértékben javult. A 7 éves és idősebb népességből kétszer annyian végezték el az általános iskola nyolc osztályát, illetve szereztek érettségit, az egyetemi oklevelet szerzettek aránya is kétszeresére nőtt. Az írni-olvasni nem tudók aránya 4%-ról 3%-ra esett. Pest megye iskolázottsági színvonala egyike a legmagasabbaknak az ország megyéi közül. A községekben az írni-olvasni nem tudók aránya alacsonyabb ; az általános iskola 8 osztályát végzetteké, az érettségizetteké és az egyetemi oklevelet szerzetteké magasabb, mint az országos községi átlag. A megye 15 éves és idősebb népességének közel egyharmada végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, (1949-ben csak egyhatoda) ; a 18 éves és idősebb népességből az érettségi vizsgát tettek aránya az elmúlt 11 év alatt 4%-ról 6%-ra emelkedett ; az egyetemi oklevelet szerzettek száma az 1949. évi 3800-ról 8400-ra nőtt. A nők iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a férfiaké, bár 1949 óta ezen a téren is jelentős a javulás. A nők 19%-áriak az általános iskola 8, 42%-ának az általános iskola 6—7 osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége. Ez az arány magasabb, mint az ugyanilyen végzettségű férfiaké. Az érettségizett (3%) és az egyetemi oklevelet szerzett nők (0,5%) aránya ugyanakkor alacsonyabb a férfiakénál (4% és 2%). Az iskolai végzettség nemenkénti megoszlása a következő: Nem 10 éves nem xr, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8 osztályát végezte százalékban legalább érettségizett 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Férfi Nő . Összesen 2,1 2,8 2,5 32,6 28,6 30,6 8,7 4,4 6,4 2,9 0,7 1,7 A megyében a ceglédi, a dabasi és a nagykátai járások népességének az iskolázottsága a legalacsonyabb. Ezekben a járásokban az iskolázottsági szint alacsonyabb, az analfabéták aránya magasabb, mint a többi járásban. Legmagasabb az iskolázottsága a gödöllői, a szentendrei és a váci járások népességének. 12