1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A községek közül különösen kiemelkedik az egyetemmel és több ipari létesítménnyel rendelkező Gödöllő népességének iskolázottsági színvonala. A városi népesség iskolázottsága általában jóval magasabb, mint a községi népességé. A városokban közel kétszerannyian végeztek el egy-egy magasabb iskolai fokozatot, mint a községekben. Például míg a ceglédi járásban 3%, a váci járásban 9% az érettségizettek aránya, addig Cegléden 7% és Vácott 15%. A városok közül legalacsonyabb Nagykőrös népességének iskolázottsága és a legmagasabb Vác népességéé. Budapest vonzási övezetébe tartozó községek népességének iskolai végzettsége ugyancsak magasai)!), mint a többi területen élőké. A megye népességének százalékos megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint településkategóriánként : Terület Budapest vonzási övezetébe tartozó községek Egyéb községek .... Városok Megye összesen Az öregkorúak iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatal generációé. Míg pl. az 50—59 évesek 8%-a, addig a 20—29 évesek 38%-a végezte el az általános iskola nyolc osztályát (a 40—59 éveseknél és a 20—39 éveseknél ez az arány 10%, ill. 29%). Ugyanezeknél a korosztályoknál az érettségizettek aránya 2%, illetve 8%. Az egyetemi oklevéllel rendelkezők 82%-a produktív korú, illetve majdnem a fele (47%) negyven éven aluli. Ezekből a mérnökök közel háromnegyede, a tanároknak több mint a fele és az orvosoknak közel 40%-a negyven évesnél fiatalabb. A közel 8400 egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett közül 32% tanári, 14% mérnöki és 7% orvosi oklevelet szerzett. Az összes oklevéllel rendelkezők egyötöde, a tanárok fele, az orvosok egvhetede nő. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A megye népességének 1,2%-a vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek és mindössze 0,8%-a más nemzetiségűnek. A 9100 nem magyar anyanyelvű személyből 3800 szlováknak, 1500 németnek, 1300 szerbnek és közel 1400 cigánynak vallotta magát. A legtöbb szlovák anyanyelvű az 1800 lakosú Pilisszentkereszten él (itt a lakosság 65%-a vallotta magát szlovák anyanyelvűnek). A német anyanyelvűek főleg a budai és ráckevei járás területén élnek. Legnagyobb számban német anyanyelvűek Pilisvörösváron laknak (250 fő). A szerb anyanyelvűek közül legtöbb Lóréven él. E község lakosságának 70%-a vallotta magát szerb anyanyelvűnek ós 61 %-a szerb nemzetiségűnek. A nyelvtudási adatok szerint a megye népességéből 36 400-an beszélnek németül, 29 100-an szlovákul, 3300-an szerbül és több mint 2100-an cigányul. A megyében közel 2000-en beszélnek horvátul, ebből több mint 1100 fő Tökölön él. A megye 183 községe közül 17-ben a népesség több mint 20%-a beszéli a szlovák, 11-ben a német, kettőben pedig a szerb, ill. a horvát nyelvet. Kereső eltartott arány 1960. január 1-én 416 000 fő — a megye népességének 53%-a — volt kereső. Ez az arány azonos az országossal. A keresők száma 31%-kal több, mint 1949-ben és 52%-kai több, mint 1930-ban. Az eltartottak száma 1949 óta 1%-kal csökkent. 1949-ben a népességnek 46%-a, 1941-ben 45%-a, 1930-ban pedig csupán 43%-a volt kereső. 13 Ezen belül A 7 éves és idősebb népesség összesen nem ír, nem olvas, ill. csak olvas az általános iskola -5 6—7 8 osztályát végezte százalékban a középiskola 1—4 érettségizett egyetemre (főiskolára) járt, ill. oklevelet szerzett ír, olvas iskolai végzettség nélkül és ismeretlen végzett ségű 100,0 2,9 27,4 41,7 20,1 2,7 3,5 1,5 0,2 100,0 3,8 30,4 42,2 17,0 2,2 2,7 1,5 0,2 100,0 3,4 30,9 33,4 20,3 3,9 5,4 2,5 0,2 100,0 3,3 29,0 40,8 19,0 2,7 3,4 1,6 0,2