1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

A népszámlálási adatfelvétel alkalmával az adatok összeírása — a népszámlálások természetéből adódóan — r lakosság személyes kikérdezése alapján történt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Ennek következtében a népszámlálások jellege különbözik a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyek alkalmával az adatokat általában bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálási adatok eltérhetnek a rendszeres adatgyűjté­sek eredményétől, így pl. az egyéni gazdaságok számára ós nagyságára vonatkozó népszámlálási adatok általában alacso­nyabbak, mint a mezőgazdasági felvételekből származóak. A kötet adatai az I960, január 1. 0 óra eszmei időpontnak megfelelő állapotot tüntetik fel ós az akkori állam­igazgatási beosztásnak megfelelő területre vonatkoznak. A kötetben közölt valamennyi visszatekintő adat átszámítása ugyancsak erre a területre történt. Külterületi lakotthelyek átcsatolása esetén, minthogy külterületi adatok általában csak 1900—1949 közötti időszakról, és meglehető­sen hiányosan állnak rendelkezésre, az ezt megelőző időszak adatait az utolsó forrásként talált külterületi arány alapján kellett kiszámítani. Azoknál a községeknél (városoknál), ahol az elcsatolt közsógrész adatai a külterületi feldolgozási alap­anyag szerint 1900—1949 között nem voltak visszavezethetők (névváltozás, belterületesítés stb. miatt), az adatok kiszámí­tása esetenként megállapított módszer szerint — az előző időszak adatainak a község népességéhez, illetve az átcsatolt vagy teljes külterületi népességhez viszonyított aránya alapján, egyes esetekben becsléssel — történt. Az adatok ismertetése c. rész több esetben tartalmaz összehasonlítást az 1960. évi országos adatokkal (átla­gokkal). Ezek az adatok a népszámlálás anyagából vett 1 %-os képviseleti minta alapján készültek, emiatt a megfe­leiő teljeskörü feldolgozás eredményeitől eltérhetnek. Az országos megyei átlagra vonatkozó mutatószámok az 1 %-os képviseleti mintából készültek. Az adatok Budapest főváros és a 4 megyei jogú város eredményét nem tartalmazzák. A visszatekintő adatok minden esetben a jelenlegi fogalom-meghatározások és csoportosítások szerint körűinek közlésre és emiatt néhány esetben eltérnek a régebben nyilvánosságra hozott adatoktól. Az előforduló fogalmak magyarázata a táblák sorrendjében a következő : SZEMÉLYI ADATOK NÉPESSÉG Az 1960. évi adatok a népszámlálás eszmei időpontjában az adott településen ténylegesen jelenlevő személyek­számát tartalmazzák, függetlenül állandó lakóhelyüktől. Az adatokban e szerint bentfoglaltatnak az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek is, nincsenek viszont benne azok a személyek, akik állandó (vagy családi) lakóhelyüktől — akár csak ideiglenesen is — távol voltak. Tartalmazzák továbbá az adatok a megye területén tar­tózkodott külföldi állampolgárságú polgári személyeket is. NÉPSZAPORODÁS a) Tényleges szaporodás, illetve fogyás: a megye területén 1949. január 1-én ós 1960. január 1-én (a két népszám­lálás eszmei időpontjában) összeírt jelenlevő személyek száma közötti különbözet. b) Természetes szaporodás, illetve fogyás: ugyancsak akót népszámlálás közötti időszakban (1949. január 1 — 1960. január 1) az állandó lakosság élveszületósi ós halálozási egyenlege. c) Vándorlási különbözet: az 1949. és az 1960. évi népszámlálások közötti időszakban a tényleges szaporodás, ill. fogyás és a természetes szaporodás ill. fogyás különbsége. A népszaporodás mértékének megállapítása a megye 1949. január 1-i jelenlevő népességéhez viszonyítva történt. Egyes nagy fejlődést elért területi egységeknél (főleg városoknál) — mivel a bázisszám alacsony — ennek a számítási módnak az eredménye a természetes szaporodásra nézve nem tükrözi híven a valóságot. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálás eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján — általában 5 ós 10 éves korcsoportok szerint — történt. Egyes táblázatok 0—14, 15 — 39, 40 — 59, 60 éves és idősebb korúak — úgynevezett összevont korcsoportok — szerinti csoportosításban ismertetik az adatokat. Néhány táblázat sajátos korcsoportosításban teszi közzé az adatokat, így a visszatekintő iskolai táblázat a népesség iskolai végzettségét az iskolázottságnak megfelelő korú népességről mutatja be, egyes táblázatok pedig produktív és nem produktív kor szerint részletezik a népesség adatait. (A produktív kora férfiaknál 15 — 59, a nőknél 15 — 54 óv. Fiatal produktív kor mindkét nemnél egyformán 15 —39 év.) a) i) A népszámlálás 14. életévüket betöltött keresőket is kimutat. 14* 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom