1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az ipari-építőipari keresők aránya a községekben 25%, a két városban együtt 49%. (Ezek közül Sztálinvárosban 62%). Sztálinváros ipari keresőinek túlnyomórésze a vas-, acél- és fémgyártásban (59%) dolgozik, Székesfehérvár ipari keresőinek nagyobb része pedig a villamosgépiparban (38%) és a gépgyártásban (22%). A mezőgazdasági keresők aránya a községekben 50%, a városokban együtt 10%. A keresők részaránya alapján a járások általában mezőgazdasági jellegűek, elsősorban az enyingi (70%) és a sárbogárdi (62%) járás ; egyedül a móri járás ipari jellegű (41%). A megye 105 községe közül 80 tekinthető teljesen mezőgazdasági jellegűnek, ebből 35-ben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladja a 60%-ot, további 45 községben a mezőgazdasági népesség aránya 40—60% között van. 3 község (Balinka, Bodajk, Gúttamási) teljesen ipari (bányászati) jellegű, az ipariépítőipari népesség aránya meghaladja a 60%-ot, 17 községben 40—60%-os. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a megye népességének népgazdasági ági megoszlását. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 185 000-ről 140 000-re (25%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 49 000-ről 119 000-re (142%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók ós segítő családtagok 1949. évi 65%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 15%-ra esett, s így 1960. január 1-én a megye keresőinek 79%-a alkalmazásban álló, illetve termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya a megyében az országossal ellentétes módon változott: míg országosan a 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók száma 1949-hez képest megnőtt, a megyében az 1949. évi 20 főről 19 főre csökkent. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 112 000 fő volt, 71 000-rel (175%-kal) több, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 88 000-ről közel 26 000-re csökkent (71%-kal). A népszámlálás időpontjában a termelőszövetkezeti tagok száma 28 000 fő volt. E változások következtében a keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a következőképpen alakult: „ , „ , . . Százalékos megoszlás Foglalkozási viszony 1949 196

0 Alkalmazásban álló 30,1 63,4 Termelőszövetkezeti tag . 15,9 Együtt 30,1 79,3 Ebből: fizikai dolgozó 25,1 66,5 szellemi dolgozó 5,0 12,8 Önálló 41,3 8,7 Segítő családtag 23,8 5,8 Nyugdíjas 4,8 6,2 összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 89%-ról 33%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya pedig a népszámlálás időpontjában elérte a 38%-ot. Még nagyobb mértékben csökkent az önállók és segítő családtagok aránya az ipar-építőiparban (28%-ról 4%-ra) és a kereskedelemben (67%-ról 3%-ra). A megye keresőinek túlnyomó többsége (84%-a) tartozott 1960. január 1-én a szocialista szektorhoz, a magánszektorhoz tartozók aránya 16% volt. A szocialista szektoron belül az összes keresők 65%-a volt az állami szektor és 19%-a a szövetkezeti szektor részaránya. Egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban (31%), a szolgáltatásban (21%) és az építőiparban (8%) volt számottevő. A mezőgazdasági keresők több mint 42%-a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fialatabb korúak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az ipar-építőiparban és a kereskedelemben a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 47, ill. 39%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek, 42%-uk 50 éven felüli (21%-uk 50—59 éves, 21%-uk 60 éven felüli). Jelentős még a szolgáltatásban az idős keresők aránya, 50 éven felüli a keresők 24%-a. A fizikai dolgozók közül a szak- és betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb, 41%-uk 30 éven aluli. 14