1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 38%, további 32%-uk 30—39 éves. Az ör.állók 76%-a 50 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül aránylag a legtöbb szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget is. Az érettségizett, vagy ennél magasabb végzettséget szerzettek aránya a közszolgálatban a legmagasabb (39%), ezt követi a szolgáltatás (14%) és a kereskedelem (11%). Az ipar keresőinél ez az arány 8%, a mezőgazdasági keresőknél pedig 2%. A megye ipari keresőinek 44%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb végzettséget. Ez az arány a mezőgazdasági keresőknél a 16%-ot sem éri el. A megye keresői 19%-ának (több mint 33 000 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők több mint egyharmada volt mezőgazdasági önálló és 21 000 fő kétlaki. Ez utóbbiak közel 70%-a fizikai dolgozó, ezenbelül egyharmaduk az iparban, másik egyharmaduk a mezőgazdaság állami szektorában (állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok) dolgozott. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a megye mintegy 177 000 keresőjéből csaknem 143 000 fizikai (81%), közel 23 000 szellemi (13%) foglalkozású és 11000 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya valamivel magasabb, a szellemi foglalkozásúak és nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai foglalkozásúak több mint egyharmada mezőgazdasági és csaknem egynegyede ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 44%-a irodai dolgozó, egynegyede műszaki irányító és műszaki szakalkalmazott, további egynegyede kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 27%-a, a szellemi foglalkozásúak közel 44%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők főleg az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (59, ill. 57%). A műszaki irányítók és szakalkalmazottaknak csupán 11%-a nő. A fizikai foglalkozásúakból a legtöbb nő a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak között található (57, ill. 40%). A szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 34%-a, az ipari jellegű foglalkozásúak 21%-a nő. A nagymértékű iparosodás eredményeképpen a megye keresői között jelentős számban vannak vas- és fémipari foglalkozásúak: lakatosok (5200 fő), kohászati foglalkozásúak (olvasztár, öntő, hengerész, kovács: mintegy 2600 fő), fémesztergályosok és egyéb forgácsoló foglalkozásúak (1800 fő). Sok még a kőműves (2600 fő), a villamosgép-, kábel- és rádiószerelő (1000 fő), a gépjármű- és motorszerelő (900 fő) és a műszerész (840 fő). Az ipari fizikai foglalkozásúak 14%-a vájár, csillés és egyéb bányászati foglalkozású. A vájáiok száma több mint 2000 fő, az 1949. évinek csaknem négyszerese. A móri járásban az ipari foglalkozásúak (oC%-a bányászati foglalkozású. A mezőgazdasági foglalkozásúak több mint kétharmada növénytermelő, közel 11%-a pedig állattenyésztő. A szellemi foglalkozásúak közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — magas a műszaki szakalkalmazottak (1500 fő), a műszaki vezetők (1300 fő), pedagógusok (középiskolai tanár 260 fő, általános iskolai tanár 770 fő, általános iskolai tanító 1200 fő), továbbá az egészségügyi szakalkalmazottak (1360 fő) száma. A megyében 340 orvos van, háromszorosa az 1949. évinek. Társadalmi-gazdasági csoport A megye népességének társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott. 1949-ben a népességnek csaknem 64%-a volt önálló (segítő családtagokkal együtt). Ezek száma 189 000-ről — egyötödénél is kevesebbre — 36 000-re csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 135 000-rel kevesebb mint 1949-ben. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én több mint 67 000 fő volt, a népességnek csaknem 19%-a ; az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma pedig 93 000-ről 237 000-re, mintegy két és félszeresére emelkedett. Több mint 4000 fővel, kb. 34%-kal több nyugdíjas volt. 15