1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)

IV. A fogalmak magyarázata

Vegyes és ismeretlen foglalkozásúak: a segédmunkás munkakörben dolgozók, a rakodómunkások, háztartási alkalmazottak, takarítók, hivatalsegédek, portások, őrök; az előbbi főcsoportokba nem sorolható fizikai dolgozók és azok a keresők, akiknek foglalkozása nem állapítható meg (ismeretlen foglalkozásúak). Nyugdíjas és egyéb inaktív keresők: a saját és özvegyi jogon nyugdíjas személyek, függetlenül attól, hogy korábban milyen foglalkozást folytattak, továbbá az egyéb inaktív keresők mint pl. az albérlő-, ágybérlőtartók és hasonlók. (Amennyiben a nyugdíjra jogosult személynek havi 500,— forintot meghaladó illetménnyel járó foglalkozása van, besorolása a foglalkozás alapján történt.) TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORT A foglalkozási ág, a foglalkozási viszony (foglalkozás minősége) és az egyéni foglalkozás szerinti csoportosít/ sok a keresőket (illetve esetenként az eltartottaknak az eltartóik megfelelő csoportjába sorolásával az egész népességet) gazdasági tevékenységük jellegének megfelelően különböző szempontok szerint osztályozzák. Az említett csoportosítások kombinációjával készült ún. „társadalmi-gazdasági" csoportosítás viszont a gazdasági tevékenység jellegét és a társadalmi .íelyzetet együttesen tükrözi és így alkalmas a népesség osztálytagozódás szerinti vizsgálatára is. A társadalmi-gazdasági csoportok a következők: Önállók és segítő családtagjaik Mezőgazdasági önállók és segítő családtagjaik (a kétlakiak segítő családtagjaival együtt) 1 kh.-nál kisebb gazdasággal 1— 5 kh. gazdasággal 5—10 kh. gazdasággal (a gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal együtt) 10—25 kh. gazdasággal 25 kh. és nagyobb gazdasággal Egyéb önállók és segítő családtagjaik Termelőszövetkezeti tagok és segítő családtagjaik Mezőgazdasági termelőszövetkezetekben: fizikai dolgozók szellemi dolgozók Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetekben: fizikai dolgozók' szellemi dolgozók Alkalmazásban állók Fizikai dolgozók Mezőgazdasági foglalkozású munkások (szak-, betanított és segédmunkások együtt) Mezőgazdasági napszámosok Szakmunkások (mezőgazdasági foglalkozásúak nélkül) Betanított munkások (mezőgazdasági foglalkozásúak nélkül) Egyéb fizikai dolgozók (mezőgazdasági foglalkozásúak nélkül; — segédmunkások, napszámosok, alkalmi munkások, hivatalsegédek, ipari stb. tanulók) Szellemi dolgozók Nyugdíjasok Volt fizikai dolgozók és özvegyeik (a más csoportba be nem sorolható egj^éb és ismeretlen társadalmi-gazdasági csoportba tartozókkal együtt). Volt szellemi dolgozók és özvegyeik. CSALÁDI ADATOK A család-feldolgozások szempontjából a népesség három csoportra bontható: 1. családban élők, 2. család töredékek, 3. intézeti háztartások tagjai. Családtöredékek az ún. részcsalédok és az egyedülállók. A család-adatokat tartalmazó táblák egy része — nagyobb jelentőségénél fogva — csak a tulajdonképpeni családokra, illetve a családban élőkre vonatkozik, de néhány esetlen (lásd a táblákhoz fűzött megjegyzést) a részcsalédok megfelelő adatait is magában foglalja. Az intézeti háztartások tagjaira a család-jeldolgozások egyáltalán nem terjedtek ki. * CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valfmint crckbefcgedáei kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. ,,csali drrag" tagjairek és a cseládmEgbcz tsrlczó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Családmc.g" a házaspár gyermek nélkül, vegy gyermekkel és az egy szülő gyermekkel.) E szerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. ,,egy szülő-gyermek") és a velük közös háztartástan élő bájmilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük, (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Pl. Egy c»alád házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. 142