1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
IV. A fogalmak magyarázata
Két család házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével ós annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja, vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő-unoka összetételű családokat is az ,,egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a házastársak bármilyen felmenő, lemenő vagy oldalági rokona (szülő, nagyszülő, testvér, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni stb.). (A családhoz, azonban — a fentiek szerint — csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk, vagy gyermekük.) CSALÁDTÖREDÉK A családtöredékek csoportjába azok a rokon személyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot és azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a „részcsaládok" ós az „egyedülállók". 1. Részcsalád: együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 2. Egyedülállók: a) teljesen külön élő egyedülállók, b) közös háztartásban együttélő nom rokon egyedülállók (pl. két barát). c) a családdal együttólő „idegen" személyek, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, földjükért, házukért eltartott személyek, családhoz kihelyezett állami gondozottak stb.). CSALÁDÖSSZETÉTEL A családösszetétel a családok csoportosítása aszerint, hogy kikből áll a családmag (házaspár vagy egy szülőgyermek), hány gyermek van a családban ós, hogy a családmaghoz tartoznak-e rokonok. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) volt távol. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket, az utóbbiak között azokat a családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ezek az ún. „huzamosan távollevők" az adatokban akkor sem szerepelnek, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartózkodtak (mert ott csak mint ideiglenesen jelenlevőket írhatták őket össze). A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CSOPORTOSÍTÁS A családok számát társadalmi-gazdasági csoportosításban feltüntető táblákon a családok besorolása a családfő társadalmi-gazdasági csoportja — ha a családfő eltartott, az eltartó társadalmi-gazdasági csoportja — szerint törtínt. Nincs tehát figyelembe véve a család többi keresőinek társadalmi-gazdasági csoportja. (Ha pl. egy ötholdas gazdának három fia az iparban dolgozik, a család ebben az esetben is a „mezőgazdasági önálló" társadalmi-gazdasági csoportban fog szerepelni.) Házaspárból a férj, egy szülő-gyermekből a szülő (apa vagy anya) a családfő, tekintet nélkül arra, hogy kereső-e vagy eltartott. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Ha a közösség csak egy családból áll a család és a háztartás lényegében azonos (egy-családos háztartás), ha több rokon-család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll. A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az „idegen" személyeket (magyarázatot lásd az ,,Egyedülállók" címszó c) pontjánál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az „idegen" személyeket is magában foglalja. A kötetben közölt háztartás-táblák az egyszemélyes háztartások és az egyedülállók közös háztartásának adatait nem tartalmazzák. JELMAGYARÁZAT — = Nincs adat, illetve a megfigyelt statisztikai jolonsóg a mintában nem fordult elő. • = Az adat nem ismeretes. 143
