1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)

IV. A fogalmak magyarázata

A szövetkezeti szektorba tartoznak: a mezőgazdasági, kisipari és háziipari termelőszövetkezeti tagok; a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok segítő családtagjai; a mezőgazdasági-, kisipari- ós háziipari termelőszövetkezetek, földmfivesszövetkezetek, szövetkezeti vállalatok alkalmazottai; a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok körzeti, járási, megyei központjainak és szerveinek alkalmazottai; a munkaközösségek tagjai és alkalmazottai; a szövetkezeti szektorból nyugdíjba ment személyek. A magánszektorba tartoznak: az önálló gazdák, önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok; az önállók és a kótlakiak segítő családtagjai; az önállók alkalmazottai; napszámosok, alkalmi munkások; a háztartási alkalmazottak, bejárónők, mosónők, magántulajdonú házak házfelügyelői és a magánszemélyek egyéb alkalmazottai; a vagyonukból élők; az egyházak alkalmazottai; az alkotó közösségek tagjai ós alkalmazottai; a kapitalista országokban levő munkáltatók alkalmazottai; az átmenetileg munkanélküli személyek, akiknek a foglalkozási bejegyzéséből megállapítható, hogy a munkanélküliséget megelőzően önállóak voltak. EGYÉNI GAZDASÁGGAL RENDELKEZŐK Egyéni gazdasággal rendelkező, aki földtulajdonán, bérbevett földjén, vagy illetmény föld jón gazdálkodik. (A háztáji gazdaság ebből a szempontból nem számít gazdaságnak.) Az összeírás során a családtagok földjót összevontan a családfőnél kellett kimutatni, még akkor is, ha a földterület esetleg külön-külön az egyes családtagok tulajdonában vagy bérletében volt. Ezért a gazdasággal rendelkezők száma, nem a gazdasággal rendelkező személyek, hanem lényegében a gazdasággal rendelkező családok, illetve családfők számát jelenti. (Nem kellett a családhoz tartozó rokon földjét a családfőnél kimutatni, ha az ún. „szűk" család — családfő, feleség, gyermek — nem rendelkezett földdel, vagy ha a családfő termelőszövetkezeti tag volt.) Az egyéni gazdasággal rendelkezőket a vonatkozó táblázat a gazdaság nagysága szerint csoportosítja. A gazdaságnagyságcsoportok a következők: 400 [J-öl alatt 400 • -öl— 1 kh 1— 3 kh 3— 5 kh 5— 8 kh 8—10 kh 10—25 kh 25 kh felett. A nagyságcsoportok felső határával egyező nagyságú gazdasággal rendelkezőket mindig a magasabb csoportok tartalmazzák, (tehát pl. a 2 kh 1599 •-öl gazdasággal rendelkező személy az 1—3 kh csoportba, a 3 kh gazdasággal rendelkező a 3—5 kh gazdaság-nagyságcsoportba tartozik). EGYÉNI FOGLALKOZÁS Az egyéni foglalkozás a megélhetés alapjául Bzolgáló, hivatásszerűen gyakorolt mesterség, illetve főtevékenység. A kereső népesség a bevallott egyéni foglalkozás jellege alapján — általában az iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól függetlenül — került a megfelelő foglalkozási főcsoportokba. Ennek megfelelően az azonos foglalkozást folytatók azonos foglalkozási főcsoportba kerültek. (Az ipari tanulók a tanult szakmának megfelelő foglalkozási csoportba, illetve főcsoportba nyertek besorolást.) Az egyéni foglalkozás főcsoportjai a következők: Műszaki irányítók és szakalkalmazottak: az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés műszaki (szakmai) irányítói ós hasonló műszaki dolgozói (főmérnökök, üzemmérnökök, tervezők, szerkesztők, művezetők, agronómusok, üzemegység vezetők, vasúti forgalmi szolgálattevők ós hasonlók). Kulturális, egészségügyi irányítók ós szakalkalmazottak: a tanárok, oktatók, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, művészek, tudományos kutatók stb., továbbá a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó szakalkalmazottak; mint pl. az ápolónők, szülésznők, asszisztensek ós hasonlók. Államigazgatási és gazdasági vezetők: az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak irányítói; az ipari, építőipari, kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek elnökei; a főkönyvelők; a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok. Irodai dolgozók, államigazgatási szakalkalmazottak: az adminisztratív munkát végző dolgozók, így a könyvelők, vállalati statisztikusok, olőadók, pénztárosok (bolti stb. pénztárosok is), gépírók és hasonlók. A felsorolt négy főcsoport tágabb értelemben a „szellemi" foglalkozásúakat gyűjti össze, a további főcsoportok pedig a „fizikai" foglalkozásúakat tartalmazzák. Mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak: az önálló gazdálkodók és segítő családtagjaik, valamint az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mezőgazdasági munkásai (növénytermelők, állattenyésztők, állatgondozók) és a mezőgazdasági napszámosok. Ipari, építőipari Jellegű foglalkozásúak: mindazok a szak- betanított munkások, bedolgozók, ipari tanulók, önállók és segítő családtagok, akik ipari vagy építőipari jellegű foglalkozást folytatnak. A szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési jellegű foglalkozásúak: mindazok, akik a kereskedelmi árusítást és beszerzést, a szolgáltatások teljesítését (vegytisztítás, szépségápolás stb.), a vendéglátás lebonyolítását végzik, a közlekedési eszközöket vezetik, azokon a jegyeket árusítják és ellenőrzik. 141