Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok
felől értéküket is. De sokoldalúsága mellett sem elégíthetett ki minden — menetközben felmerült — adatszükségletet; úgyhogy további kiépítése — nézetünk szerint — hasznos és szükséges volna (pl. a több-keresős családok kereső-eltartott aránya, a foglalkozás—foglalkozási viszony szerint vegyes összetételű családok jellemzése, a gyermekszám kor szerint is valamivel jobban tagolt kimutatása., a háztartás és a család összefüggéseinek feltárása szempontjából stb.). Ugyanakkor sor kerülhetne — a túlságos elaprózódás elkerülése céljából — a szükségesnél egy-két viszonylatban erősebben részletezett első kísérlet technikai egyszerűsítésére is. A népszámlálás további — épület-, lakóház- és lakásstatisztikai — feldolgozásai egymással elég szorosan egybefonódnak. Eredményeik nemcsak a szűkebb értelemben vett épület- és lakásstatisztikai szempontokból értékesek, hanem a népesség elhelyezkedése és lakáskörülményei, egyben életviszonyai oldaláról nézve is. Népszámlálásainknak ebben a nem demográfiái tárgyköréber. a lakásstatisztikai feldolgozások a legsokrétűbbek, míg az épületstatisztika főeredményei általában — 1949-ről is — minden különösebb kombináció nélkül állanak rendelkezésre. Ilyen egyszerűbb feldolgozások mutatták ki például 1949-ben valamennyi — lakott, nem lakott — épület rendeltetés szerinti tagolásában az épület beépített területére és magasságára, műszaki jellemzőire (alapozás, falazat, tetőszerkezet, tetőfedés) és villannyal ellátottságára vonatkozó adatokat, míg egy kiegészítő feldolgozás a városi lakóházakat a háztulajdon jellege és a lakások száma szerint részletezte. A lakóházakra (és lakott egyéb épületekre) vonatkozó feldolgozás ezenfelül beszámolt az épületek állapotáról, háborús kárainak helyreállítóttságáról, alápincézettségéről, felszereléséről, nagyságáról (lakásszám) és lakottságáról (jelenlevőinek stb.. számáról). 6 7 Mindezek a feldolgozások — a beépített területre vonatkozó, egészen bizonytalan értékű adatoktól eltekintve — tapasztalataink szerint kielégítően tájékoztattak az épületviszonyok alakulásáról. A lakások adatainak feldolgozása — az előző népszámlálásokkal megegyezően — a városi és falusi lakásviszonyok és lakásproblémák eltérősége miatt 1949-ben is kétféle módon történt: összevontabban a községekről .és részletesebben a városokról és városias településekről. 6 8 Az összhang természetesen a. két feldolgozás között megvolt; a tömörebb feldolgozásnak a részletezettebb csupán jelentős mértékű kibővítését alkotta. A lakásstatisztika főbb jellemzőit természetesen az összevont feldolgozás is megrögzítette. így a községek lakásadatainak feldolgozása is kiterjedt a lakástípusok (1 szobás lakás, konyha nélkül — ugyanaz konyhával, —• 2 szobás stb.) számbavételére, a helyiségek részletezésére, a felszereltség, a padozat, a bérleti jogcím és az al- és ágybérlet kérdésére. A laksűrűség alakulásának részletesebb felmérésére a lakosok (jelenlevők) számát a községi feldolgozás is lakástípusonként állapította meg. 6 7 A lakott épületekre vonatkozó feldolgozási táblák a lakóházak, egyéb lakott épületek és intézeti épületek adatait végig az egész vonalon külön mutatták ki. A nem tulajdonképpeni épületekről (kunyhó, hajó stb.) a feldolgozás csupán számukat és lakóik számát állapította meg. 6 8 Megjegyzendő, hogy a népszámláláskor üresen álló és nem lakásul szolgáló lakásokról is külön feldolgozás készült. 44
