Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok
valamint az utóbbiak teljes családlétszáma (és a juttatásban részesültek összes száma) a földreform során kapott föld nagyságcsoportjai szerint tagolva. 6 3 A mezőgazdasági adatok e feldolgozásaihoz kifejezetten népszámlálási szemszögből kevés a hozzáfűzni való. Mindenesetre megállapítható, hogy noha közvetlenül nem szolgáltak népességstatisztikai célokat, bizonyos mértékben a népességi ismeretek bővüléséhez is hozzájárultak; e tekintetben főleg az utóbb említett családstatisztikai vonatkozású adatfeldolgozás érdemel különösebb figyelmet. Tagadhatatlan viszont, hogy a mezőgazdasági feldolgozások bő sorozata a tulajdonképpeni népszámlálási munkálatok lebonyolítását a népességi ismeretek gazdagodásához viszonyítva elég aránytalanul megnehezítette. A tulajdonképpeni haszonélvező nyilván a mezőgazdasági statisztika volt; a feldolgozások ilyen szempontból való értékelése azonban már nem tartozik ide. * Az 1949. évi népszámlálás számlálólap-anyagának vázolt feldolgozásai a népesség-struktúra képét egyedekre felbontva, az azonos csoportokba tartozó egyének adatainak egyszerű összefoglalásával, vagyis a családi kötelékek és egyéb kapcsolatok csaknem teljes figyelmen kívül hagyásával rajzolták meg. Ezért a feldolgozásoknak igen nagy értékük mellett is megvolt az a nem lekicsinyelhető fogyatékosságuk, hogy — az említett mezőgazdasági feldolgozástól eltekintve — a különböző népcsoportok számbeli súlyáról, a népesség megoszlásáról minden összefüggésre való utalás nélkül, csupán mintegy keresztmetszetszerű tájékoztatást nyújtottak. Népszámlálásaink e kétségtelen hiányosságainak pótlása céljából az 1949-es számbavétel — a háború miatt félbeszakadt 1941. évi úttörés és a hosszabb múltra visszatekintő hasonló budapesti adatcsoportosítások tapasztalatainak felhasználásával — a kissé egyoldalúan atomizáló népességi feldolgozásokat egy elég sok részletre kiterjedő, átfogó családstatisztikai feldolgozással egészítette ki. 6 4 Ez a feldolgozás társadalmi kategóriánként — az ági foglalkozás és a foglalkozási viszony kombinációjában — haladt és a különféle családtípusokat 6 5 a következő főbb szempontokból jellemezte: a családok száma; hány család alkot egyedül vagy más családokkal együtt egy háztartást; azoknak a családoknak a száma, amelyekhez felmenő, más rokon, idegen személy — úm. háztartási, mezőgazdasági, egyéb (üzleti stb.) alkalmazott vagy kosztosdiák — is tartozik; a családok lakásviszonyai; 6 6 megoszlásuk a 14 évesnél fiatalabb és az összes „gyermekek", továbbá a kereső családtagok — és külön a kereső „gyermekek" — száma szerint, végül a kereső családtagok családi állásának (apa, anya, gyermek stb.) megfelelően. Az 1949. évi, időrendben első nemcsak megkezdett, hanem be is fejezett országos családstatisztikai feldolgozás több tekintetben volt tanulságos. Egyfelől ^mert igazolta az ilyen fajta adatösszefoglalások lehetőségét, más6 3 Ez a feldolgozás a teljesség ellenőrzése céljából a földjuttatásban nem részesült összes és őstermelő foglalkozású személyek számát és az utóbbiak teljes csailádlétszámát is meghatározta. 6 4 Mégpedig a jelenlevők, ideiglenesen jelenlevők, ideiglenesen távollevők főbb adatainak a lakásösszeírólapon szerepliő felsorolása alapján; a feldolgozás — eltérően a jelenlevő népességre vonatkozó népességi feldolgozásoktól —, az állandó (lakó-) népességre vonatkozott. 6 5 A családtípusok a következők voltak: házaspár gyermekkel; házaspár gyermek nélkül; csak apa gyermekkel; csak anya gyermekkel; ugyanezek a. kategóriák felmenővel vaigy más rokonnal; más családfő gyermekkel; egyedülálló (férfi, nő); más családtöredék; más családonkívüli. — A gyermekes családok ezenkívül gyermeklétszám szerint tovább részleteztettek. *> Üm. 0, 1, 2, 3 és több szobával rendelkező főbérlő-családok; 0, 1, 2, 3 és több szobával rendelkező társbérlő-családok; albérlő-családok; ágyrajáró-családok. 43
