Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok

i De szükség van — a népszámlálás óta ismételten szerzett tapasztalatok szerint — gazdasági hovatartozás szerint tagolva az eltartott népesség kormegoszlásának ismeretére is. Ennek hiánya már a feldolgozások során is erősen érezhető volt. A hiányt némileg ugyan pótolhatta az, hogy a férjes, özvegy, elvált és különváltan élő eltartott nők kormegoszlása a házas termékenységi feldolgozásokban rendelkezésre állott. Még mindig hiányzott azonban az eltartott hajadonok és az eltartott férfiak korrészletezése. Ezért erről a két — igen jelentős — népesség-csoportról egy kisegítő feldolgozás készült. Ez erősen összevont ági foglalkozás—foglalkozási viszony csoportosításban állapította meg e két népességi kategória korösszetételét.

61 Természetesen a feldolgozásnak ez a módja sem tekinthető többnek, mint alig sikerült kényszer-megoldásnak, amely a keresett adatokat ugyan előteremtette, de igen nehézkes, nem homogén és csak üggyel-bajjal áttekinthető módon. Az igen részletes és sokfelé ágazó foglalkozási feldolgozás kisebbnagyobb fogyatékosságairól, hiányairól — pl. a főiskolai oklevelekre és a családi állapotra vonatkozó, továbbá a keresők megoszlását eltartottjaik száma (0, 1, 2 stb.) szerint kimutató feldolgozások elhagyásáról stb. — a fentiekben, valamint az idevonatkozó korábbi Szemle-cikkekben már ismételten volt szó, ezekre tehát itt nem térünk újból ki. Mindenesetre a következő népszámlálás foglalkozási feldolgozásainak, névjegyzékeinek, tagolási és kombinációs szempontjainak korszerű továbbfejlesztésekor az 1949-ben elhagyott vagy egyszerűsített feldolgozási táblák kérdését is újból és minél átgondoltabban lesz célszerű majd elbírálni. * A kifejezetten mezőgazdasági vonatkozású s így a népszámlálás eredeti tárgykörétől idegenebb — a népességi kérdőpontok keretében tökéletesen alig tisztázható — kérdésekre kapott válaszok alapfeldolgozása a gazdaságnélküliek (külön a keresők és külön az eltartottak), valamint a gazdasággal rendelkezők számát mutatta ki, az utóbbiakét gazdaság-nagyságkategóriánként.

6

2 A gazdaságnélküliek és a gazdasággal rendelkezők ilyen módon tagolt csoportjairól ezenkívül a következő adatok dolgoztattak még fel: ingatlantulajdon és földbérlet stb. (a foglalkozási feldolgozásoknál már említett részletezésben); szántóterület és — egybefoglalva — szőlő-, kert- és gyümölcsösterület nagyságkategóriák szerint; állatállomány (úm. ló; igásökör és tinó; szarvasmarha; sertés; juh és kecske) darabszám szerint; traktor- és cséplőgépállomány (hasonlóképpen szám szerint); az állandó alkalmazottak és az igénybevett munkanapok száma (mindkét tekintetben kategóriánként); a földműves-, kisipari, tej- és fogyasztási szövetkezeti tagság; a földreform során kapott ház, házhely és föld (utóbbi nagyságcsoportok szerint); a felszabadulás után egyéb módon szerzett föld szerzési jogcíme (öröklés, vétel, csere, ajándék), a vásárolt és az ajándékba kapott föld nagyságkategóriák szerint való kimutatásával; a gazdasággal rendelkező őstermelő foglalkozásúak száma és családtagjaikkal együttes lélekszáma, és végül a juttatásban részesültek és közülük az őstermelő foglalkozásúak száma, 6

1 Mégpedig a következő részletezésben: 0—4, 5—9, 10—14, 15—16, 17, 18, lí) évesek, azután ötéves korcsoportok, végül 75 évesek és idősebbek. 6

2 Úm.: 1 kat. holdon aluli, 1—3, 3—5, 5—10, 10—15, 15—20, 20—25, 25—36 , 35—50, 50—1-00 kat. holdas, 100 kat. holdon felüli. Itt utalunk arra, hogy a részletes ági foglalkozási feldolgozás és egyben a kiegészítő feldolgozás is nagyban-egészben hasontó birtok- és bérlet-nagyságcsoportok szerint készült. 42