Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - III. Az 1949. évi népszámlálás kérdőmintái és kérdőpontjai

illetőleg annak a népszámlálás időpontjáig lezajlott szakaszáról kielégítően részletes képet adhatott. * A lakásokról — és egyben a lakott üzletekről, műhelyekről stb. és az intézeti háztartásokról — kitöltött lakásösszeírólap a következő kérdéseket ölelte fel:

2

0 1. A lakás pontos címe (sorszáma stb. is). 2. Jellege, ill. minősége (lakott, üres stb. lakás, lakott műhely stb., intézeti háztartás). 3. Állapota (sérültsége, helyreállítása stb.). 4. Nagysága (a használható és használhatatlan szobák és egyéb helyiségek részletezése és száma). 5. A konyha szolgál-e alvási célra (hálóhelyül) is. 6. A nem lakási célra (iroda, rendelő, műhely stb.) is szolgáló szobák száma. 7. A lakásul is szolgáló üzleti, gazdasági helyiségek, műhelyek stb. száma. 8. A szobák és konyhák padozata. 9. Felszerelés (víz-, gáz-, villanyavezeték, vízöblítős és egyéb árnyékszék). 10. Bérleti jogcím. 11. Havi lakbér, albérleti és heti ágybérleti díj. 12. A fő- és társbérlők stb. felsorolása (név, foglalkozás,

2

1 a beköltözés időpontja, bérösszeg, kizárólag használt és albérletbe adott lakószobák és egyéb helyiségek, ágybérbeadás). 13. A jelenlevők, az ideiglenesen jelenlevők és a távollevők felsorolása (név, nem, foglalkozás

2

2, születési év, családi állapot, családi kapcsolat, ill. a lakásban tartózkodás címe, ideiglenesen jelenlevőknél az állandó lakóhely is, ideiglenesen távollevőknél a népszámláláskori tartózkodási hely is). 14. Jelenlevők, ideiglenesen jelenlevők, ideiglenesen távollevők száma (nem szerint). 15. Csak nyáron a lakásban tartózkodók száma (a tartózkodás címe, — pl. munka, üdülés stb. — szerint). 16. A bérlő stb. esetleges időszaki lakása (pl. tanyája) és az időszakosan ott tartózkodók száma. A számlálólaphoz hasonlóan a lakásokra vonatkozó kérdések száma is megnőtt korábbi népszámlálásainkhoz viszonyítva. Az előző magyar népszámlálások ugyanis a lakásokra vonatkozó adatokat a házigyűjtőíven tudakolták s így a kérdések terjedelme már eleve korlátozottabb volt. A lakáskérdések számának 1949. évi megnövekedése egyfelől háborús—háború utáni okokkal (a lakások, szobák használhatósága, sérültsége stb., társbérlet) magyarázható; másfelől azzal is, hogy az 1949. évi népszámlálás a családokra—háztartásokra vonatkozó adatok részletes tudakolásával kívánt előbbrehaladni az 1941-ben országosan is megkezdett családstatisztika kiépítése terén. A lakás céljára szolgáló valamennyi épület — lakóházak, lakott ipari, gazdasági vagy középületek stb. — adatait a házigyűjtőív következő kérdőpontjai tudakolták:

2

3 2

0 A budapesti (nagybudapesti) lakásív külön kérdést tartalmazott a fűtőberendezésről, valamivel erősebben részletezte a lakás felszereltségét és helyiségeit (a közös használatban levőket is), s az itt gyakoribb társ-, al- és ágybérletre való tekintettel a bérlők és a jelenlevők felsorolását tagoltabban írta elő és ezenkívül külön kérdésben tudakolta azt is, hogy a lakás megfelelt-e, ill. mely okból nem volt megfelelő. 2

1 A foglalkozási viszony és az alkalmazás minősége is. 2

2 Ezenkívül foglalkozási viszony, alkalmazási minőség és földtulajdon esetében a birtok nagysága is. 2

3 A budapesti (nagybudapesti) házigyűjtőív kérdéseket tartalmazott még a vázszerkezetű épületek vázszerkezetének anyagáról (vasbeton stb.), a lapostetőről, az építés évéről, a központi fűtésről és a felvonóról is. 22