Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - IV. Népszámlálási fogalmak és fogalomeghatározások
fekvésük, szennyvíz-gyűjtés és eltávolítás módja). 12. Tulajdonosa (név, ill. megnevezés, fizikai személyeknél foglalkozás 2 4 és az ott-lakás kérdése is). 13. Jelenlevők, ideiglenesen jelenlevők, ideiglenesen távollevők, csak nyáron ott lakók száma 2 5. 14. A lakások (lakott műhelyek stb.) felsorolása (fekvés, a bérlő stb. neve, bérleti jogcím, a lakás minősége, esetleges üzletek stb. adatai 2 6, sérültsége, helyreállítása, nagysága, a jelenlevők, távollevők stb. száma 2 5). 15. A lakásul nem használt üzletek, műhelyek, raktárak, irodák stb. felsorolása 2 7. 1. Az épület pontos címe (sorszáma stb. is): 2. Telkének és beépített területének nagysága. 3. Rendeltetése (lakóház stb.). 4. Állapota (sérültsége, helyreállítása stb.). 5. Magassága (emeletszáma). 6. Alapozása és falazata. 7. Tetőszerkezete és tetőfedése. 8. Alápincézettsége (általában és külön a lakott részeké). 9. Nagysága (a lakások, lakott műhelyek stb., intézeti háztartások, szobák, helyiségek száma). 10. Lakásainak állapota (sérültsége stb.). 11. Felszereltsége (ivóvízellátás és annak módja, villany, gáz, árnyékszékek és 1. Az épület pontos címe (sorszáma stb., lakott épületeknél a házigyűjtőív száma is). 2. Rendeltetése (lakóház stb.) és jellege (gazdasági épület stb.). 3. Az üzlethelyiségek száma (és azok utcára nyílnak-e) ; a gazdasági helyiségek stb. száma. 4. Magassága (emeletszáma). 5. Beépített területének nagysága. 6. Alapozása. 7. Falazata. 8. Tetőszerkezete. 9. Tetőfedése. 10. Fekvése (teljesen különálló, egybeépített; egybeépítettség esetében közös vagy külön tető alatti-e). 11. Villannyal felszereltsége. 12. Tulajdonosának neve (megnevezése). Az adatokat a házigyűjtőíveken már összeírt lakóházak és lakott egyéb épületek esetében — a fekvésre vonatkozó adatok kivételével — az említett házigyűjtőívekről kellett átmásolni. Az épületlajstrom tehát külön adatgyűjtőmintának tulajdonképpen csak a nem lakott épületekre vonatkozólag tekinthető. IV. Népszámlálási fogalmak és fogalom-meghatározások Legutolsó népszámlálásunk fentiekben körvonalazott kérdésanyagához különféle népességi, épület- és lakásstatisztikai fogalom-meghatározások kapcsolódtak. 2 4 Foglalkozási viszony és alkalmazási minőség is 2 5 A lakásösszeírólaiphoz hasonlóan. 2 6 Az üzleti helyiséggel vagy műhellyel kapcsolatos lakások, az üzleti vagy ipari célul is szolgáló lakások; az üzlet, műhely stb. utcára Nyílik-e és milyen iparág, kereskedelmi üzlet céljaira szolgál. 2 7 Fekvés, a bérlő neve, a bérlemény megnevezése (üzlet, műhely stb.), utcára nyílik-e és milyen iparág, kereskedelmi üzlet céljaira szolgál. 2 8 Budapesten (és környékén) a telek- és épületlajstrom a telek jellegére (háztelek stb.), nagyságára, lieepítettségére, az épület víz-, gázvezetékkel és központi fűtéssel való ellátottságára és a nem íakott épületek bérleményeinek pontosabb elszámolására (bolt, műhely stb.) is kiterjeszkedett. 23 Az 1949. évi népszámlálás házigyűjtőíve elsősorban az üzletekre, műhelyekre vonatkozó kérdések beiktatásával bővült; ezenkívül a sérültségre stb. vonatkozó — 1949-ben érthetően fontos — kérdésekkel is. A maga egészében űj kérdőminta volt az épületlajstrom, mely 1890 óta elsőízben gyűjtötte be a nem lakott épületek adatait is (de az egészen jelentéktelen épületek, pl. apróbb ólak stb. figyelmen kívül hagyásával); egyben teljes épületfelsorolást tartalmazott, mert a lakott épületek megfelelő adataira is kiterjedt. Ez a nyomtatvány a következő kérdéseket (rovatokat) sorolta fel: 2 8
