Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - I. Az 1949. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása

Minthogy a népszámlálás előkészítésére rendelkezésre álló rövid idő alatt csupán korlátozott kapacitású géppark biztosításáról lehetett gondos­kodni, a lakóház-, épület- és lakásadatok feldolgozása kézi uton folyt. A feldolgozási idő megrövidítése céljából a gépi és kézi feldolgozások túlnyomóan két — illetve részben három — műszakban zajlottak le. Az adatgyűjtés és az anyag feldolgozása teljes volt. Az 1949. évi nép­számlálás alkalmával sem reprezentatív felvételre, sem az anyagnak csu­pán egy megfelelően kiválasztott részére korlátozott képviseleti adatfel­dolgozásokra nem került sor; a szokásosnál sokkal nagyobb változások miatt ugyanis ezúttal minden vonatkozásban teljes feldolgozásokon nyugvó adatokra volt szükség; egyébként is a reprezentatív munkálatok módszer­tanilag és gyakorlatilag egyaránt megfelelő előkészítéséhez szükséges idő sem állott akkoriban rendelkezésre. A munkálatok fokozott üteme következtében az adatszolgáltatás és a feldolgozás megfelelően széleskörű minőségi ellenőrzésére, valamint a hibák és hiányok ezen az alapon való minél alaposabb kiigazítására és pót­lására nem volt lehetőség. Erre — a munkálatok és az eredmények elbírá­lása során ismételten tett megállapítások szerint — feltétlenül szükség lett volna. Az általános tapasztalatok, valamint egyes szűkebbkörű ellenőrző vizsgálatok azonban arra is rámutattak, hogy ezeknek a munkaszakaszok­nak — egyedül a túlságosan rövid határidőkkel indokolható — elhagyása ellenére mind az adatgyűjtés, mind a feldolgozás teljessége és pontossága általában kielégítő volt. A várhatónál valamivel nagyobbmérvű pontat­lanság tulajdonképpen — a nemzetiségi és anyanyelvi adatbejegyzésektől eltekintve — csak a mezőgazdasági kérdések kitöltése során mutatkozott; de nagyságrendileg még az utóbbi kérdésekre vonatkozó adatok is elég pontosak voltak. ^ A számlálás helyi végrehajtása túlnyomóan még 1949. január folya­mán megtörtént. Az adatok központi felülvizsgálata és a feldolgozásra való előkészítése az 1949. év első — főleg tavaszi — hónapjait vette igénybe. A feldolgozás már a tavaszi hónapokban megkezdődött és az 1949. év végéig csaknem teljesen befejeződött; csupán egyes különlegesebb feldolgozások (családstatisztika; a megyei stb. beosztás időközben történt jelentős módosí­tása miatt szükségessé vált kiegészítő feldolgozások egy része stb.) nyúltak át az 1950. évre. A feldolgozások számszerű és logikai ellenőrzése és az ösz­szesítések, összevonások munkálatai nagy általánosságban az 1950. év végéig fejeződtek be. Az 1949. évi népszámlálás előzetes eredményei 1949. február végén már rendelkezésre állottak; a főbb adatok haladéktalanul közöltettek is. A részletes adatfeldolgozások eredményei közül a legnagyobb érdeklődésre számot tartó egyes fontosabb adatokat a Statisztikai Szemle és más folyó­iratok néhány cikke hozta nyilvánosságra. 8 A Központi Statisztikai Hivatal természetesen ezenkívül a részletesebb népszámlálási eredményeket is — feldolgozásuk után — a megfelelő területi és tartalmi tagolásban az érde­kelt kormányszervek számára folyamatosan hozzáférhetővé tette. * 8 Ezeket a cikkeket a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalóan egy széleskörű használatra szánt kisebb kötetben is közreadta. (Az 1949. évi népszámlálás. Statisztikai Kiadóvállalat. Budapest:, 1052. 98 old.) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom