1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

Akkor, amikor a külterületi népesség túlnyomó többsége bérmunkából élő elem, mezőgazdasági munkás, cseléd, napszámos, alkalmazott volt és a kis- és középparasztok is csak a földek aránylag kis hányada felett rendelkeztek, az uradalmak sokszor egész megyényi tanyás területet bírtak. Sokhelyütt hatalmas területek voltak megműveletlenül, különösen az alföldi városok határában, Debrecenben, Kecskeméten. A Hortobágy 40 000 holdja, ahol ma virágzó mezőgazdasági kultúra van, ahol három új község épül — csupán 100 embernek adott megélhetést. Bugac is csupán idegenforgalmi látványosságot nyújtott akkor, amikor milliók nyomorogtak földinségben. Eszterházy Pál még 1935-ben is 166 községben volt birtokos és 223 287 katasztrális holdnyi területtel rendelkezett. Az Országos Földhitelintézet tőkéseinek 185 községben, javarészt nagyhatárú tanyás községekben volt bir4oka.

8 Hatalmas területtel rendelkeztek a városok is. Debrecen városnak 81 939 holdnyi területe, Szegednek 64 143 holdnyi, Kecskemétnek 4.3 000 holdnyi (más községekben 5000 hold) saját birtoka volt. 5000 katasztrális holdon felül volt Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza, Kisújszállás, Nagykőrös, Baja, Hódmezővásárhely városok kezelésében levő terület is. Kihasználva a nép földéh^égét, a na^vbirtokosok i^en sokszor adták hosszúlejáratú bérletbe földjeiket. — A külterületi nép nem sejtve sorsát, szívesen felcserélte a cselédsorsot az önálló gazdálkodással. Persze a terményben kikötött bér rossz termésviszonyok mellett a kisbérlő teljes tönkretételét jelentette. 20-25 évig megvontak maguktól mindent, lemondtak mmden igényről, abban a reménvben. hogy anr't beruháztak a gazdaságba, esetleg a sajátmaguk által épített kis tanyaházat majd magukénak mondhatiák — de mindannviszor csalódniok kellett, mert vagv megfizethetetlen volt a föld, vagy felemelte a tulaidonos a bérletárat. Nem volt más választás, mint vagv elhagvni mindent, amit gvűitöttek, kuporgattak, vagy vállalni a felemelt bérletet s az ezzel járó nyomort. „Egy 1921-ben kelt bérszerződós 21 hold használatáért évenkint 4 a tiszta búzát. 3 q rozsot, 50 kiló morzsolt tengerit, egy koesi szalmát, 150 kilós hívott sertést, hetenkint 8 liter teiet és 1 liter tejfölt, 15 pár csirkét, 7 kacsát, 6 pulykát és 400 tojást •Magyarország földbirtokosai és földbérlSi. Szerk.: Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1937. 84