1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai
A 7 éves és A 30—39 A 60—79 A kereső idősebb éves éves alkalmazottak önállók segítő családtagok Részletezés férfi női férfi női férfi női munkások alkalmazottak önállók segítő családtagok népe s s é g alkalmazottak segítő családtagok százalékában 8 ) 4 2) 6 3) 4 osztályát végezte tud 4) .... 2-3 0-4 3-8 0-9 35 0-3 0-2 16-6 1-0 01 6-8 2-9 9-7 4-6 7-1 2-0 1-7 49-1 2-4 0-7 18-9 172 22-0 18-9 12-2 9-8 19-0 85-1 8-2 15*2 63-2 61-7 68-3 65-5 65-0 56-1 70-2 96-8 62-8 74-5 83-1 81-6 90-0 87-8 85-1 77-1 90-4 99-7 86-5 92-9 95-7 94-5 97-0 96-3 91-9 87-1 96-1 100-0 95-0 97-7 4-3 5-5 3-0 3-7 8-1 12-9 3-9 o-o 5-0 2-3 Főiskolát végzett Legalább: a középiskola a középiskola az ált. (elemi) isk. az ált. (elemi) isk Általában írni-olvasni Nem ír, nem olvas 5) Az egyes iskolai fokozatok elvégzésének eltérő korhatárai miatt az alábbi összeállítás arról nyújt képet, hogy a megfelelő korú népesség mekkora része végezte el az egyes iskolai fokozatokat; természetesen ezek az adatok sem fejezik ki tökéletesen a tényleges helyzetet, hiszen sokan a különböző nehézségek, a mult oktatási rendszer hiányosságai stb. miatt csupán a szokásosnál magasabb korban — a felszabadulás után — végezhették és fejezhették be iskolai tanulmányaikat. Életkor Iskolai végzettség %-ban 95-7 94-5 95-0 88-2 86-0 87-0 69-9 67-5 68-6 21-9 19-5 20-6 8-6 3-6 5-9 3-5 0-6 1-9 A 7 éves és idősebb népességből A 10 éves és idősebb „ A 12 éves és idősebb „ A 15 éves és idősebb „ A 18 éves és idősebb „ A 25 éves és idősebb „ írni-olvasni tud 4) legalább az általános (elemi) iskola 4 osztályát végezte legalább az általános (elemi) iskola 6 osztályát 3) végezte legalább a középiskola 4 osztályát 2) végezte legalább a középiskola 8 osztályát 1) végezte főiskolát végzett 4. Család és gyermekszám. Az 1949. évi népszámlálás eddig ismertetett feldolgozásainak alapegysége az ember, az egyes egyén. Az idevágó adatok tehát a népességet egyes egyedeire tagolva vizsgálják s arra mutatnak reá, hogy a különböző tulajdonságú (korú, foglalkozású stb.) lakosok száma mekkora. A népesség túlnyomórésze azonban családi kötelékben él. Az egyéni alapon nyugvó — erősen atomizáló — feldolgozások eredményei mellett tehát a családra és ezzel kapcsolatban a gyermekszámra vonatkozó adatok ismerete is szükséges. A legutolsó népszámlálás több feldolgozása tartalmaz — közvetve vagy közvetlenül — idevonatkozó adatanyagot; így a családi állapot-megoszlásra, a termékenység alakulására, különösen pedig a közvetlenül a családokra vonatkozó feldolgozások. a) A népesség családi állapota. A népesség családi állapotára vonatkozó 1949. évi adatok (49. sz. tábla és 14. sz. grafikon) ugyan a családi kapcsolatok figyelembevétele nélkül sorolják az ország lakosait az egyes családi állapot-kategóriákba, de minden más feldolgozásnál teljesebben mutatnak reá arra, hogy a felnőtt lakosságnak mekkora része él vagy élt házasságban. A 66. sz. tábla adatai szerint a házaspárok száma 1949-ben csaknem 2-1 millió, a házasfeleké pedig kb. 4-2 millió volt ; ezenkívül még kb. 0-2 millió férfi és 0'7 millió nő élt korábban házassági kötelékben. Ezekkel együtt a házasságban élő és élt lakosok teljes száma csaknem eléri az 5-1 milliót, illetőleg a 15 éves és idősebb népesség 74%-át. A népszaporodási szempontból döntő korosztályban, a 20—59 éves férfiak közt a házasok aránya 70-6, a házasságban élő és élt egyéneké együtt 75-1%, a 15—49 éves nők között pedig az előbbi arányszám 60-9% és az utóbbi 70-0%. Ezeknek a különleges arányszámoknak viszonylag nem túlságosan nagy megyénkinti ingadozásairól a 87. sz. tábla tájékoztat. *) Illetőleg a középfokú szakiskola 4 osztályát. — 2) Illetőleg az általános (elemi) iskola 8 osztályát. — 3) Illetőleg a középiskola 2 osztályát. — 4) Tekintet nélkül az iskolai végzettségre. — ') A csak olvasni tudókkal és az ismeretlen végzettségűekkel együtt.
