1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai

b) A házassági termékenység alakulása. Családstatisztikai, népszaporodási szempontokból lényegesen sokoldalúbb és behatóbb anyagot nyújtanak az 1949. évi népszámlálásnak a nők termékenységére, gyermekszámára vonatkozó feldolgozásai. Kielégítően pontos adatokat e tekintetben általában csak a házasságból született gyermekek számáról lehet kapni; az 1949. évi népszámlálás megfelelő kérdőpontja ezért a férjes, özvegy, törvényesen elvált és különváltan élő nők gyermekszámát — a népszámlálásig összesen született

1) és a népszámláláskor életben lévő gyermekeinek (vérszerinti leszármazottainak) számát — tudakolta és dolgozta fel (1. a 68—73. sz. táblákat és a 40—44. sz. grafikonokat). A házassági termékenység népszámlálási vizsgálata természetesen csak a szülőképes koron túl lévő (idősebb) nőknél számol be teljes gyermekszámról, befejezett termékenységről ; a fiatalabb korcsoportokról és egyben összefoglalóan is a gyermekszám csak a népszámlálásig megszületett gyermekek számát adja meg, tehát a termékenységről csupán csonka képet nyújt. A népszámlálás alkalmával megállapított termékenységi adatok alakulása jelentős mértékben a nők kormegoszlásától és házasságuk tartamától függ. Az 1949. évi népszámlálás adatai erről behatóan beszámolnak.

2) Nyomatékosan utalni kell még arra is, hogy a népszámlálás termékenységi feldolgozásai népszaporodási szempontokból vizsgálják a gyermekszám kérdését, a „gyermek" fogalom tehát magában foglalja azokat a leszármazottakat is, akik már felnőttek, kiszakadtak a családi kötelékből, maguk is családot alapítottak, távol vannak stb. Az összesen született gyermekek számába pedig az időközben elhaltak és a halvaszületettek is belefoglaltattak. A nők termékenységéről 1920-ban és 1930-ban is készültek hasonló feldolgozások ; 1920-ban azonban kor- stb. kombináció nélkül, 1930-ban pedig csupán a férjes asszonyokról. Az 1949. évi eredményeknek a korábbi adatokkal való egybevetése tehát csak szűkebb keretekben lehetséges. Az alábbi — hézagos — összeállítás a végadatok alapján nemcsak az időbeli eltolódásokat szemlélteti, hanem a nők családi állapot-kategóriái közt 1949-ben mutatkozó különbségeket is. A férjes, özvegy, törv. elvált és különváltan élő nők Részletezés összesen született életben lévő szama gyermekeinek száma Férjes nők 1920

3) 1,642.175 5,941.602 3,762.015 1930

3) 1,879.526 6,153.608 4,145.417 1949 2,092.478 5,424.279 4,092.245 Özvegy nők 1920

3) 440.509 2,100.988 2,221.431 1,100.936 1,363.857 1949 607.581 2,100.988 2,221.431 1,100.936 1,363.857 Törvényesen elvált nők 1949 57.268 75.893 55.110 Különváltan élő nők 57.268 75.893 55.110 1949 67.153 123.832 90.266 Férjes, özvegy, törvényesen elvált, különváltan élő nők összesen 1949 2,824.480 7,845.435 5,601.478 Száz férjes, özvegy, törv. elvált és különváltan élő nőre jut Száz összesen született gyermek közül életben összesen született életben lévő Száz összesen született gyermek közül életben gyermek van 362 327 259 229 221 196 63 67 75 447 366 250 224 52 61 133 96 73 184 134 73 278 198 71 A fenti összeállítás az egyes csoportok közti különbségeken kívül az időbeli eltolódásokról is tanulságos képet nyújt. Erre az alábbi indexek is rávilágítanak : l) Az élve- és halvaszületetteket együtt, az időközben elhaltak beszámításával. — 2) A gyermekszám alakulása íügg még attól is, hogy a házasságot milyen korban kötötték — erre a népszámlálás adatai csak közvetve utalnak —, valamint a férj korától is, amiről nem állanak rendelkezésre adatok. — 3) Az adatok nem vonatkoznak egészen pontosan Magyarország mai területére, az eltérés azonban lényegtelen.