1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

B) Az adatok részletesebb ismertetése. Az 1949. évi népszámlálás fontosabb eredményeit az alábbi részletesebb adatelemzés a korábbi népszámlálások adataival egybevetve, területi tagolásban és összefüggéseikben ismerteti a következő öt fejezetben : I. A népesség fejlődése. II. Az épület- és lakásviszonyok újabb alakulása. III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai. IV. Az épület- és lakásviszonyok területi alakulása. V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai. I. A népesség fejlődése. Az 1949. évi népszámlálás eredményeinek a korábbi népszámlálások adataival való egybevetése a népesség fejlődéséről részletes képet nyújt. Az alábbiakban az idevágó adatokat a következő részletezésben ismertetjük : 1. A lélekszám és a népgyarapodás alakulása (országosan — a városok és a vidék szerint — megyénkint); 2. A népesség sűrűsödése (hasonló tagolásban) ; 3. A népösszetétel — kormegoszlás, foglalkozási tagozódás stb. — módosulása (országos végeredményekben). Az 1949. évi népszámlálás a hároméves terv utolsó szakaszára esett. Adatai a felszabadulás után évről-évre fokozódó gazdasági és kulturális fejlődést, társadalmi átalakulást, valamint a népszaporodás megélénkülését — a népszámlálásig eltelt idő rövidsége miatt — csak jelzik. Az adatok jelentős részben még az előző évtizedek, a kapitalista Magyarország társadalomgazdasági, iskolázási és kulturális viszonyait jellemzik; egyben, a második világháború közelsége miatt, annak hatásait is. A népesség fejlődésére vo natkozó adatok tanulmányozásánál ezeket a köriiményeket minden tekintetben figye lembe kell Venni. 1. A lélekszám és a népgyarapodás alakulása. a) Az ország lélekszámának alakulása. Az 1869. év vége és az 1949. év eleje — az első és a legújabb népszámlálás időpontja — között 79 év telt el. Ez alatt a népesség száma országos végeredményben több mint 80%-kal nőtt meg, 5 millióról 9-2 millióra emelkedett :

J) Időpont A népesség száma 2) Tényleges népszaporodás Időpont A népesség száma 2) számszerint

2) %-ban

2) 1869. XII. 31. 1949. I. 1. 5,011.3101 9,204.799J 4,193.489 83-7 1869 és 1949 között főleg a következő népesedési jelenségek és események befolyásolták a lélekszám alakulását: a) Kedvező irányban: a halandóság figyelemreméltó mérvű csökkenése; az első világháború végéig a jelenlegi határokon túli részekről a mai országterületre (főleg Budapestre) irányuló erőteljes belső népáramlás ; a két világháború végén tömeges idemenekülések ;

3) végül az élveszületési mozgalomnak a felszabadulást követő megélénkülése. A korábbi időpontokról közölt adatok is egyöntetűen az ország mai területére (92.994, illetőleg a helyesbített helységnévtári kiinutatásszerint93.020km a) vonatkoznak. —

2) 1869-ben polgári, 1949-ben összes népesség ; a tényleges népszaporodás kimutatott abszolút- és arányszáma a polgári és az összes népesség szárna közti különbséget is szaporodásként könyveli el, tehát egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban. — n) Egyedül 1918—1923-ban kb. 350.000-en költöztek, 111- njenekültek az ország mai területére, sokkal többen, mint akik innen távoztak ; míg a második világháborút követő tömeges vándormozgalmál^ (népcserék, ki- és betel epítések, menekülések stb.) többé-kevésbbé kiegyenlítették egymást.