1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése
b) Kedvezőtlen irányban: a főleg a századforduló óta jelentkező, a két világháború között egyre általánosabb születéscsökkenés ; a falusi proletárrétegnek a mult század nyolcvanas éveitől az első világháború kitöréséig állandóan fokozódó, 1920 után átmenetileg újból fellángolt kivándorlása ; a járványok, különösképen az 1873. évi nagyon súlyos kolerajárvány ; végül a két világháború. Az első világháború nemcsak kb. 230—250.000 főnyi háborús veszteséget idézett elő, hanem mintegy félmilliós születéskiesést is. A második pedig a polgári és a katonai népességben 1939 és 1945 között — a jelentéktelenebb születéscsökkenéstől eltekintve — legalább 420.000-re becsülhető háborús halálesetet okozott. A népesedés menetét ellentétes irányban befolyásoló tényezők hatása csak részben egyenlítette ki egymást, úgyhogy az ország lélekszáma 1949 legelején csupán 9*2 millió főt ért el, holott — főleg a két világháború és az 1873-as kolerajárvány pusztításai, 111. a következő generációkon is továbbgyűrűző utóhatásai nélkül — a tízmilliót lényegesen meghaladhatta volna. Az említett okok magyarázzák a népszaporodás évtizedenkinti ingadozásait is: időpont A népesség száma 1) Időszak (évtized) Évi átlagos tényleges népszaporodás két-két népszámlálás közt szám szerint %-ban 1869. XII.31. 1880. „ 1890. „ 1900. „ 1910. „ 1920. „ 1930. „ 1941. I. 31. 1949. I. 1. 5,011.310, 5,329.191; 6,009.351; >6,854.415 7,612.114 7,986.875 8,685.109 9,316.074; 9,204.799' 1869—1880 1880—1890 1890—1900 1900—1910 1910—1920 1920—1930 1930—1941 1941—1949 28.898 68.016 2 ) 79.439 75.770 37.476 69.823 62.575 — 14.056 0-58 V28 2 ) 1-32 1-11 0-49 0-87 0-72 — 0-15 Említést érdemel még, hogy a népszaporodás nyolc évtized alatt kimutatott évi arányszámainak mérlegelt átlaga 0*80%, tehát elég messze marad a kedvezőnek tekinthető évi 1%-tól. A második világháború hatását semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1869 óta 1941 és 1949 között jelentkezett elsőízben (110.000-es) fogyás. Holott a lélekszámnak a tényleg regisztrált (kissé ugyan háborús jellegű) 1941 —1949. évi természetes szaporodás alapján kb. 330.000 fővel kellett volna emelkednie. A teljes népességhiány tehát kb. 450.000~re tehető; sőt a tényleg kimutatottnál kedvezőbb — a két háború közöttihez hasonló ütemű — természetes szaporulatot feltételezve az öt-hatszázezret is elérné. A második világháború okozta veszteségek olyan nagyok voltak, hogy emiatt az 1941 —1949. évi — fogyásról tanúskodó — adatokban a természetes szaporulatnak a felszabadulást követő megélénkülése teljesen elsikkad. A legutolsó néhány év kedvezőbb népmozgalmáról tisztább képet a Központi Statisztikai Hivatalnak az a számítása nyújt, mely arra világít reá, hogy 1949 és 1960 között milyen mértékben emelkednék a lélekszám, ha az 1948—1949. években észlelt tényleges korok szerinti halálozási és születési gyakoriság a jelzett időszak alatt változatlan maradna. Ez a számítás, mely csak a jelenlegi népmozgalmi állapotot vetíti ki mechanikusan, tehát nem jelent jóslást, közepes ütemű, de kétségtelen népességfejlődésre utal : Időpont A népesség száma Időszak Évi átlagos tényleges népszaporodás szám szerint %-ban 1949. I. 1. 1960. XII.31. 9,204.799) 10,026.000} 1949—1960 3) 68.400 0-74 Megjegyzendő, hogy a legújabb népmozgalmi eredmények további javuló irányzatról számolnak be, tehát a népességfejlődés egy fokkal kedvezőbbnek Ígérkezik, mint a számítás szerint. ») 1869—1890-ben polgári, 1900—1949-ben összes népesség. — -') A polgári népesség száma 1900-ban 6,803.743 volt ; az 1890—1900. évi tényleges népgyarapodás a polgári népesség 1890. és 1900. évi száma alapján számíttatott ki.— ») 194Q. I. 1. és 1960. XII. 31. közt.
