1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
Bevezetés
a harmadik fejezet az egyes főbb adatcsoportokat összefüggéseikben szemlélteti ; a negyedik fejezet a községek és városok államigazgatási, lélekszám- és gazdasági (foglalkozási) csoportjai szerint tagolja a legdöntőbb eredményeket; az ötödik fejezet az egyes városoknak és Budapest kerületeinek adatait öleli fel ; a hatodik fejezet a járásoknak népességi és lakásviszonyairól számol be. Mindegyik fejezet két szakaszra oszlik ; az egyik szakasz a népességi és foglalkozási, a másik pedig az épület- és lakásstatisztikai adatokat részletezi. Az elemző-táblák és a részletesebb kimutatások számos — részben különlegesebb — viszonyszámot is tartalmaznak. Az adatok a népszámlálás időpontjára — 1949 január l-re — vonatkoznak. * Az adatok közlésével kapcsolatban néhány feldolgozási szempont összefoglaló ismertetése is szükséges. 1) „ Az adatfelvétel a jelenlevő népességre vonatkozott. Az állandó lakóhelyükről ideiglenesen távollévők adatait tartózkodási helyükön írták össze. Az egyes városok stb. adatai tehát nem az állandó lakosságra, hanem a népszámlálás eszmei időpontjában jelenlevő népességre vonatkoznak ; a jelenlevő és a lakó-népesség adatai közt azonban általában nincsen lényegesebb eltérés. Az adatok néhány város és község népessége, valamint a külterületi lakosság tekintetében eltérnek némileg a korábbi kötetekben — az 1950. I. 1. utáni államigazgatási beosztásnak megfelelően — közöltektől, mert az államigazgatási beosztásban időközben bekövetkezett legfontosabb változások a kötet táblázatainak összeállításánál figyelembevétettek. így pl. a táblázatok Szegedről nem a város népszámláláskori egész területére vonatkozó adatokat közlik, hanem az időközben külön községekké alakult külterületi lakotthelyek nélkül. A kötet tábla-anyagának lezárása után bekövetkezett változásokat azonban már nem lehetett figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy a kötet egyik (7. sz.) táblája a városok és községek számát és lélekszámátaz utóbbi (1952. márc. 15-ig bekövetkezett) változások figyelembevételével is közli. A figyelembe vett és figyelembe nem vett területi változásokat külön jegyzék is tartalmazza. Az adatok települési kategóriánként (város és vidék szerint) való részletezése háromféle tagolásban készült: a) a községek és városok államigazgatási beosztásának, b) lélekszámnagyságcsoportjának és c) gazdasági (foglalkozási) jellegének megfelelően ;- az utóbbi csoportosítás a mezőgazdasági népesség arányából indul ki. Városias jellegű községeknek az 1937 : VI. t. c.-ben, illetőleg az ezt kiegészítő 3001/1946. 0. E. K. sz. rendeletben felsorolt községek számíttattak (egyenkinti felsorolásukat a 107. sz. tábla tartalmazza). A korábbi népszámlálások összehasonlító adatai lehetőleg pontosan az ország jelenlegi területére vonatkoznak ; hasonlóképen a jelenlegi területre vonatkoznak az egyes megyék, városok és községek korábbi adatai is (a városok és községek tekintetében azonban egyes legújabb változások figyelembevétele nélkül). A kormegoszlásra vonatkozó táblák a népszámlálás eszmei időpontjáig betöltött életkor szerint részletezik a népességet ; az egyes korévek teljes születési évjáratokat jelentenek. Az ismeretlen korúak (számuk 1949-ben 271 volt) a táblázatok egy részében a legmagasabb korcsoport — pl. a 60 évesek és idősebbek — számába foglaltattak. A népesség iskolai végzettségéről a kötet kétféle adatot közöl : a magasabb iskolai végzettségűek számának az alacsonyabb iskolai fokozatokat elvégzettek számába való belefoglalásával és anélkül ; az utóbbi esetben minden megszámlált egyén — legmagasabb iskolai végzettsége alapján — egyszer szerepel az adatokban, az előbbiben minden egyes fokozatnál, tehát adott esetben többször is. Az ,,ír-olvas általában" rovat minden írniolvasni tudót felölel (az iskolai végzettségre való tekintet nélkül). A csak olvasni tudók, valamint a jelentéktelen számú (1949-ben 645) ismeretlen végzettségűek a legtöbb táblán az írni-olvasni nem tudókkal egybefoglaltattak. A főiskolai oklevelek és az érettségi bizonyítványok száma a két vagy több oklevéllel, ill. érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők miatt valamivel meghaladja a főiskolai oklevéllel rendelkező, illetőleg az érettségi vizsgát tett egyének számát. Anyanyelvként minden befolyástól menten, a valósághoz híven azt a nyelvet kellett az adatszolgáltatáskor megjelölni, melyet az illető saját nyelvének vall, legjobban és legx) A népszámlálás előkészítésére, időpontjára, terjedelmére, megszervezésére és feldolgozására vonatkozó kérdéseket összefoglalóan „Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai" c. cikk ismerteti (Statisztikai Szemle 1949. évf. 133—138. old.). A főbb adatgyűjtési nyomtatványok közül a számlálólap a népszámlálási kiadványsorozat 2., 6. és 9., a lakásösszeírólap, házigyűjtőív és épületlajstrom pedig a sorozat 4. kötetében eredetiben közöltetett.
