1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Ezzel szemben a házasok száma a 30—39 évesek korcsoportjában jelentékenyen visszaesett 1949-ben. Ennek azonban az az oka, hogy az első világháború születéskieséssel terhelt évjáratai most — a népszámlálás körül — érkeztek ebbe a korcsoportba. A nőtlenek és hajadonok kormegoszlásának alakulása a házasok tükörképét mutatja és belőle ugyanazok a következtetések vonhatók le — közvetve — mint a házasokéból (a házasságralépő-kor előbbretolódása, a házasodási hajlam növekedése). A többi családi állapotnál a kormegoszlás 1920. és 1949. között nem változott lényegesen. 6. A népesség iskolai végzettsége. Az 1949. évi népszámlálásnak a népesség iskolai végzettségére (műveltségére) vonatkozó adatai döntőrészben még az elmúlt évtizedek, a kapitalista Magyarország iskolázási viszonyaira jellemzők. Az adatok a felszabadulás utáni nagy kulturális fellendülésről, az iskolába járók számának emelkedéséről — a népszámlálásig eltelt idő rövidsége miatt — nem adnak még számot. A népesség iskolai tanulmányai a 6. életévvel kezdődnek. A 6 éves és ennél idősebb népesség iskolai végzettségének egyes fokozatairól és írni-olvasni tudásáról, valamint analfabetizmusáról tömören az „Összefoglaló demográfiai adatok" c. bevezető rész e) jelzésű táblája, a teljes népszámlálási részletezésben pedig a jelen kiadvány táblázatos részének 7. sz. országos táblája nyújt képet. A 6 évesek jelentős részének azonban nemcsak iskolai végzettsége nem lehet, hanem a népszámlálás időpontjáig (január 1.) még írni-olvasni sem tanulhatott meg. A népesség iskolai végzettségének, továbbá írni-olvasni tudásának és nem tudásának helyesebb mérlegelése céljából ezért az alábbi összeállítás arról számol be, hogy a 7 éves és idősebb népességből hányan végeztek el, mégpedig összesen — vagyis a magasabb iskolai végzettségűek hozzászámításával — egy-egy jellegzetesebb iskolai fokozatot. Ennél az összeállításnál tehát az érettségit tettek és középiskolai tanulmányaikat befejezettek számában a főiskolai oklevelet vagy végbizonyítványt szerzettek is benne foglaltatnak, a középiskola 4 osztályát végzettek számában pedig mindazok, akik ezt a fokot vagy az ennél magasabbat elvégezték és így tovább : 7 éves és idősebb

8) Iskolai végzettség férfi nő együtt férfi nő együtt szára szerint %-ban

1) Ir-olvas általában

1) 3,693.047 4,002.333 7,695.380 95-7 94-5 950 Legalább az általános (elemi) iskola 4 osztályát elvégezte 3,206.205 3,456.240 6,662.445 83-1 81-6 82-3 Legalább az általános (elemi) iskola 6, illetőleg a középiskola 2 osztályát elvégezte 2,437.599 2,616.365 5,053.964 63-2 61-7 62-4 Legalább a középiskola 4, illetőleg az általános (elemi) iskola 8 osztályát elvégezte

2) 728.563 727.287 1,455.850 18-9 17-2 18-0 Legalább a középiskola 8, illetőleg a középfokú szakiskola 4 osztályát elvégezte vagv érettségizett 260.637 122.718 383.355 6-8 2-9 4-7 Főiskolai oklevelet, vagy végbizonyítványt szerzett 90.058 17.200 107.258 23 0-4 1-3 1) Tekintet nélkül az iskolai végzettségre. 2) A középiskola 4 osztályát elvégzettek adatai az általános (elemi) iskola 8 osztályát elvégzettek nélkül : férfi 591.427, vagyis 153 % nő 572.681, „ 13 5 % együtt 1,184.108, „ 14-4 %. s) Az ismeretlen korúakkal együtt. 4) A 7 éves és idősebb népesség %-ában.