1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Minthogy a 7 évesek és idősebbek sorában is nagy számban vannak olyanok, akik az egyes iskolai fokozatokat koruknál fogva még el sem végezhették, az iskolai végzettség alakulásáról tisztább képet csak akkor kapunk, ha azt nézzük meg, hogy — a népszámlálási korcsoportosításhoz simulóan — a megfelelő korú népesség mekkora része végezte el az egyes jellegzetesebb iskolai fokozatokat (pl. a 25 éves és idősebb népességből hányan szereztek főiskolai oklevelet vagy végbizonyítványt stb.). Az adatok a fenti összeállításhoz hasonlóan a magasabb iskolai végzettségűeket is magukban foglalják: Életkor Iskolai végzettség Férfi Nő Együtt Életkor Iskolai végzettség %-ban 8) Életkor Iskolai végzettség 1949-ben A 7 éves és idősebb népességből írni-olvasni tud

1) 95-7 94-5 95-0 A 10 éves és idősebb népeslegalább az általános (elemi) iskola 4 osztályát elségből végezte 88-2 86-0 87-0 A 12 éves és idősebb népeslegalább az általános (elemi) iskola 6, illetőleg ségből legalább a középiskola 2 osztályát elvégezte 69-9 C>7-!> 68-6 A 15 éves és idősebb népeslegalább a középiskola 4, illetőleg legalább az álségből talános (elemi) iskola 8 osztályát elvégezte

3) 21-9 19-5 20 0 A 18 éves és idősebb népeslegalább a középiskola 8, illetőleg a középfokú szakségből iskola 4 osztályát elvégezte, vagy érettségizett 8-5 3-6 6-9 A 25 éves és idősebb népességből főiskolai oklevelet vagy végbizonyítványt szerzett 3-5 0-fí 1-9 Hibátlan képet természetesen ez az összeállítás sem nyújt, hiszen a 10 évesek egy része koránál fogva még el sem végezhette az általános (elemi) iskola 4 osztályát, a 12 évesek egy része ugyanennek az iskolatípusnak 6 osztályát stb. A beiskolázás különböző akadályai, a háború és a deportálások okozta kiesések, kimaradások miatt is sok esetben a megszokottnál hosszabbra nyúlhattak az iskolai tanulmányok, a népesség nagy részének pedig csak a felszabadulás után, felnőtt korban nyílt lehetősége arra, hogy abbamaradt iskolai tanulmányait befejezze, illetőleg egyáltalában iskolai tanulmányokat folytasson és — a dolgozók iskolájában, esti tanfolyamokon stb. — magasabb képzettséget szerezzen meg. Érdemes ezért a fentinél valamivel magasabb korhatárokból kiindulva is megvizsgálni azt, hogy a megfelelő korúaknak hány százaléka, végzett el (a felsőbb fokozatot elvégzettek beszámításával) egy-egy iskolai fokozatot. A népszámlálási adatok feldolgozása ilyen adatcsoportosításra is módot nyújt. A következő összeállítás ennek megfelelően készült és a jellegzetesebb iskolaj fokozatok szerint csak az olyan korúaknak az adatait foglalja össze, akiknél gyakorlatilag már csupán egészen elhanyagolható számban fordulhat elő az, hogy a megfelelő képzettséget — koruknál fogva — még nem szerezhették meg. A fent bemutatott arányszámokat ugyan a korcsoportoknak ilyen meghatározása sem befolyásolja döntő módon? azonban a mutatkozó kisebb-nagyobb eltérések is figyelmet érdemelnek. *) Tekintet nélkül az iskolai végzettségre. 2) A 15 éves és idősebb népességből a középiskola 4 osztályát elvégzettek aránya az általános (elemi) iskola ä osztályát végzettek nélkül : férfi 18-0% nő 15-5% együtt ie«7%. >) A megfelelő korúak %-ában.