1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Az 1941—1949. évi adatokból a természetes szaporodásnak a félszabadulás utáni erőteljes emelkedése — a háborús veszteségek miatt — egyáltalában nem tűnik ki. Erről tisztább képet a következő összeállítás nyújt, mely arra mutat rá, hogy az 1949. január 1-én fennállott kormegoszlás és az 1948. és 1949. években mutatkozott tényleges korok szerinti halálozási és korok szerinti születési gyakoriságok alapján elvégzett tájékoztató jellegű számítás szerint a következő évtized végéig mekkorára emelkednék a népesség száma, és milyen mértéket öltene a népgyarapodás. Nyomatékosan hangsúlyozni kell természetesen, hogy az ilyen számítás nem jelent jóslást; nem azt jelenti, hogy a népesség száma 1960-ban valóban olyan lesz, amilyennek a számítás eredményei mutatják, hanem csak a jelenlegi helyzetre jellemző, a jelenlegi népmozgalmi állapotot mechanikusan vetíti ki; vagyis azt mutatja meg, hogy milyen lenne alakosság száma, ha a jelenlegi (1948/1949. évi) korok szerinti születési és korok szerinti halálozási arányszámot változatlannak tételeznők fel. A számítás alábbi eredményei tehát nem a jövő képét adják, hanem tájékoztatást, irányt mutatnak arranézve, hogy esetleg milyen intézkedések szükségesek népessé­günk jövő fejlődése érdekében. 1) Tényleges szaporodás (+) Időpont A népesség száma összesen évi átlagban Időpont A népesség száma szám szerint %-ban szám szerint %-ban 1949. I. 1. 1960. XII. 31. 9,204.799 10,026.000 J 821.200 8-92 68.400 0-74 A számítás eredményeivel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az 1950. év ezidősze­rint rendelkezésre álló előzetes népmozgalmi eredményei további javuló tendenciára mutatnak, valamivel kedvezőbbnek Ígérkeznek, mint a számítás alapjául szolgáló 1948/1949. évi adatok. Az 1869—1949. évi adatok mérlegeléséhez a következőket kell még hozzáfűzni: a) 1869. és 1880. közt a tényleges szaporodás — főleg az 1873. évi kolerajárvány miatt — csak kb. félakkora volt, mint várható lett volna. b) 1880. és 1910. közt a növekedés üteme, az egyke már akkoriban megfigyelhető lassú terjedése és a kivándorlás fokozódása ellenére is, elég erőteljes — bár a századfor­duló óta visszaeső tendenciájú — volt. Az említett kedvezőtlen jelenségeket azonban egyrészt a szapora népességű vidékek egészségesebb népességfejlődése, másrészt az ország akkori területéhez tartozó határszéli részekről az Alföld, kivált pedig Budapest felé irá­nyuló tömeges népáramlás jórészben még ellensúlyozta. c) Az 1910. és 1920. közti — a háborús körülményeket tekintetbevéve figyelemre­méltó — szaporulat annak eredménye, hogy az első világháború katonai veszteségeit (kb. 230—250.000 fő) és a hadviselés évei alatti, mintegy félmilliós születéskiesést a hábo­rút megelőző és azt közvetlenül követő esztendők jelentős természetes szaporodásának és az 1918—1920. évi tömeges idemeneküléseknek 2) együttes összege nemcsak kiegyenlí­tette, hanem lényegesen túlhaladta. d) 1920. és 1941. közt a további fokozatos születéscsökkenés következtében a tényleges szaporodás is visszaeső tendenciát mutatott. e) 1941. és 1949. közt igen sokféle és egymást részben ellensúlyozó tényezők befo­lyásolták a népesség számának alakulását: így a háború első éveiben még viszonylag kielégítő, a felszabadulás után pedig erősen élénkülő természetes szaporodás; a másik oldalon: a háború vége felé észlelhető, bár viszonylag szerényebb mérvű születéskiesés; az otthonmaradt népesség háborús többlethalálozásai; a katonaság, a munkaszolgálato­sok és a deportáltak veszteségei; a népesség különböző irányú és intenzitású vándorlásai A számítás eredményeit részletesebben a „Kormegoszlási eredmények'az 1949. évi népszámlálás alapján" című, 1950. június 17-én kelt, a Központi Statisztikai Hivatal Bizalmas Közleményei „Ált. 3/1950." sz. kiadvány közölte. 2) Az összesen kb. 350.000 fő menekültből mintegy 300.000 ezekben az években települt ide.

Next

/
Oldalképek
Tartalom