1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

(menekülés, ki- és idetelepülés, ill. telepítés, népcsere stb). E tényezők eredőjeként a népesség száma 1941. és 1949. közt a — részben ugyan némileg háborús jellegű — természetes szaporodás alapján várható kb. 330.000-es emelkedés helyett mintegy 110.000 jövel meg fogy átkozott, vagyis a teljes népességhiány a valóságban kb. 450.000 fő; sőt a két világháború közötti természetes szaporodáshoz hasonló ütemű, tehát az 1941—1948. évekről kimutatottnál kedvezőbb természetes szaporodást feltételezve, öt-hatszázezret is elérne. Az ország lélekszámának 1869. óta elsőizben észlelt visszaesésében természetesen elsősorban a háború okozta, katonai és polgári veszteségek (a munkaszolgálatosok, deportáltak veszteségeivel együtt hozzávetőleges becslés szerint legalább 420.000 fő) tükröződnek. * A népesség fejlődése vidékenként, főleg pedig a települések jellege szerint (nagyváros, város, község) évtizedről-évtizedre igen figyelemreméltó eltéréseket mutatott. Ilyen különbségek 1941. és 1949. közt is észlelhetők; de részben homlokegyenest ellenkező irányúak. mint a múltban. A második világháború előtt a falusi népesség lélekszáma a városba áramlás következtében jóval kisebb mértékben emelkedett, mint a városoké. Ezzel szemben 1941. és 1949. közt népszaporodás — bár igen szerény keretek közt — csupán a falvakban mutatkozott. Ez részben azzal függ össze, hogy a kisebb településeket a háború általában inkább megkímélte, mint a városokat, ipari gócokat; a vidéki népesség kedvezőbb fejlődésében azonban a földreformnak döntő része volt. A városok viszont a népszámlálás időpontjáig még csak részben tudták pótolni azokat a népességi veszteségeket, amelyeket a háború évei alatt szenvedtek. Lélekszámuk ezért 1949-ben még mindig alacsonyabb volt, mint a második világháború elején. A városi és a vidéki népesség fejlődéséről, a tényleges szaporodás (fogyás) eltérő alakulásáról az alábbi összeállítás összevont települési kategóriák szerint ad átfogó képet: A népesség tényleges szaporodása ( + ) vagy fogyása (—) Város- és közíégesoport

1) száma (ezer) összesen évi átlagban %-ban Város- és közíégesoport

1) száma (ezer) szám szerint (ezer) %-ban évi átlagban %-ban Város- és közíégesoport

1) 1930 1941 1949 1930—1941 1941—1949 1930-1941 1941-1949 1930-1941 | 1941-1949 Budapest Városok

2) Községek (vidék) . . . Magyarország 1.441 1.741 5.503 1.711 1.888 5.717 1.589 1.800 5.816 + 270 + 147 + 214 — 122 — 88 + 99 +18-74 + 8-45 + 3-88 — 7-13 — 4-63 + 1-72 + 1-86 + 0-83 + 0-39 — 0-90 — 0-59 + 0-22 Budapest Városok

2) Községek (vidék) . . . Magyarország 8.685 9.316 9.205 + 631 — 111 -f 7-27 — 1-19 + 0-72 — 0-15 Tanulságos még megfigyelni, hogy minél városiasabb valamelyik települési kategória, annál nagyobb volt népességének 1941—1949. évi megfogyatkozása; viszont minél dominálóbb a falusias jelleg, annál inkább mutatkozik — szerény mérvű — gyarapodás. Erről az alábbi összeállítás valamivel részletesebb csoportosításban számol be: Tényleges szaporodási -1-) Város- és község-csoport vagy fogyás(—) %-ban 1941—1949 Budapest — 7-13 Nagyobb városok 3) — 5-79 Kisebb városok 4) — 3-55 10.000-nél népesebb községek . . H- 0-59 10.000 lelken aluli községek . . . -f 1-87 Magyarország — 1-19 1) Az adatok (az 1930. és 1941. évi eredmények is) Budapest és a városok 1950. évközepi területére vonatkoznak, néhány lényegtelenebb eltéréssel (Budapest 1930. és 1941. évi adataiból például hiányzik a Nagykovácsitól és Csömörtől hozzácsatolt kis rész). 2) Megyei tanács alá tartozó városok és járási tanács alá tartozó városok együtt. 3) A volt tj. városok. 4) A volt megyei városok.