Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont
- 60 szerübb és mélyebb bepillantás nyilik a kereső és eltartott tömegek egymáshoz való viszonyába, mint a megszokott nyers átlagarányszámok alapján. A megfelelő kérdőpontí a munkahelyet és annak a lakóhelytől való távolságá t meghatározó adatok tervbevett feldolgozása az ingavándorlás és azzal kapcsolatos időveszteség, energiapazarlás mérvéről óhajtott tájékoztatást nyújtani, egyben pedig a városok és elővárosaik gazdasági összeforrottságáról, a városhatárok lazulásáról, tágulásáról, vonzásterületük alakulásáról, az elővárosiasodás irányairól és stádiumáról is. Az egyéni kérdőminta, mint arra már utaltunk, a főfoglalkozástól eltérően folytatott időszakonkénti foglalkozásoka t is tudakolta /kétféle alapon/. A tervezett egyszerű /különösebb kombinációk nékküli/ feldolgozás az időszakos foglalkozáscserék gyakoriságáról, főleg a legnagyobb súlyú jelenségről, a mezőgazdaság és az ipar közti túlnyomóan téli-nyári /szezonszerű/ foglalkozásváltoztatásokról szándékozott vázlatosan, beszámolni. Emiitettük már, hogy 1941ben a mellékfoglalkozások kérdése elmarad t a számlálólapról. Az e tekintetben meglehetősen következetes nemzetközi gyakorlat és a közvetlenül a népszámlálást követően szerzett tapasztalatok szerint helyesebb lett volna e?,t a kérdést megtartan i és válaszait feldolgoztatni, mert a kettős foglalkozással birók fő élethivatásának elbirálása e kérdés hiányában elég ingatag alapon nyugodott; az adatok hiánya a vállalati statisztikai feldolgozások teljességét is érezhetően befolyásolta. Az atya foglalkozásá t /és foglalkozási viszonyát/ tudakoló kérdésre kapott adatok feldolgozását az 1941- évi népszámlálás az 1930-as nyomokon, de szintén némi bővitésekkel megismételte annak feltárása céljából, hogy a társadalmi kapillaritás - emelkedés vagy visszaesés -, valamint a különböző rétegek felfrissülése, kicserélődése, keveredése terén milyen a pillanatnyi helyzet és mekkora eltolódások következtek be az 1930-as számbavétel óta eltelt tiz esztendő alatt. A ház- és földtulajdon s földbérle t kérdéscsoportjára vonatkozó feldolgozási terv szintén erőteljesen terebélyesedett. Mindenekelőtt a beépitetlen /belterületi/ telektulajdonnak külön részletezésével /l930-ban a telektulajdonosok nem helyesen a törpebirtokosok tételében sikkadtak el/ s az illetmény stb. földdel birók és a földhaszonélvezők számának külön kimutatásával. Munkaintenzitási, gazdaságossági és termelésszervezési szempontokból egyaránt tanulságosnak Ígérkező új feldolgozás szerepelt az 1941-es tervben a földtulajdon megoszlásáról a birtoktagok száma szerint, valamint a földbirtoknagys.lgnak a szántóterület kiterjedésével, a fő művelési ággal és a fekvéssel /a községben, más
