Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont
- 57 dolgozási terv vala-mennyi korábbi feldolgozást előirányozta; sőt az anyanyelvi feldolgozások a kormány kivánságára begyűjtött nemzetiségi adatok hasonlóan részletes feldolgozásával, a vallási adatcsoportosítások pedig a nem izraelita vallású zsidókra vonatkozólag - ugyancsak kormányutasitásra beszerzett adatok feldolgozásával - egészültek ki. Megjegyzendő, hogy a nemzetiségi kérdőpontnak, a számlálólapra való beiktatása az addig népszámlálásról-népszámlálásra elvileg teljesen egyöntetű alapokon nyugvó adatszolgáltatást némileg megzavarta; még inkább áll ez a zsidósághoz tartozást és az izraelita felmenők számát tudakoló kérdőpontokra. A feldolgozási terv a pontosnak amúgy sem Ígérkező utóbbi adatokról csupán egyetlen - vallásfelekezetenként tagolt - kombinatív táblát irányzott elő. Erdélyt és Keletmagyarországot, valamint a Kárpátalját illetően a terv a vallásukat megváltoztatottak előző és jelenlegi felekezeti hovatartozását kimutató külön feldolgozást is előirányzott. Egyébiránt az anyanyelvi és vallási adatfeldolgozásoknak említett kiegészítéseiről eredetileg nem volt szó; ezek közül csupán a nemzetiségi adatfeldolgozások elkészítése volt indokolt. A számlálólap iskolai végzettségi /műveltségi/ kérdőpontjára kapott válaszok feldolgozása az osztályonkénti részletezésen kivül más tekintetben is kibővült. így új feldolgozási tábla vizsgálta a főiskolai hallgatók, valamint a közép-, nép- és szakiskolai tanulók megoszlását a szerint, hogy helybeli vagy - mint ingázók - nem helybeli iskolát látogattak-e. A különböző szaktanfolyamokat elvégzettek számának kimutatására is készült táblatervezet. Egy további tábla az ú.n. foglalkozás-demográfiai részletezésben törekedett a főiskolai oklevelet szerzett népesség - pontosabban: a különféle főiskolai oklevelek - számának. megállapítására. Ez az általunk már 1930-ban javasolt adatcsoportősitás akkor nem készült el, holott az ilyen adatokra azóta ismételten is szűkség lett volna, többek közt munkaerőgazdálkodási és kultúrpolitikai célokból. Az 1941. évi feldolgozási terv a régi gyakorlatnak megfelelően kiterjeszkedett a születési helyr e vonatkozó adatok feltárására is. Bár az idevonatkozó számok a népesség /belső/ vándoráramlásáról csupán mérlegszerű, részleges képet nyújtanak, tanulságértékük nem csekély. Ezért a feldolgozási terv az 1930. évi népszámlálás hasznosnak bizonyult újításait /a születési helynek a korral és az ági foglalkozással való kombinációját/ 1941-ben is megtartotta. A vallási és anya^ nyelvi adatokkal kombinált adatfeldolgozás viszont ezúttal nem - mint tiz évvel előbb, nagyobb területegységenként -, hanem 1920-hoz hasonlóan községi részletezésben volt előirányozva, tekintettel a megnagyobbodott Magyarország etnikai és felekezeti népösszetételének sokszínűbbé válására. E bővítésekkel szemben kétségtelen egyszerűsítést jelentett, hogy a születési helyre vonatkozó valamennyi említett feldolgozás során az elcsatolt területeken születettek számát minden
