Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 58 további részletezés nélkül egy tételben kellett kimutatni. Ugyancsak könnyítésnek tekinthető az is, hogy a születési hely törvényhatósága szerint tagolt adatfeldolgozás terve 1941-ben elszakadt az egykori magyarbirodalmi közigazgatási beosztástól /az ehhez való ragaszkodás 1930-ban sem volt szerencsés/ és az 1941évi beosztásnak megfelelően kivánta csoportosítani az adatokat. Mindenesetre azonban egy tartalmilag nem jelentéktelen bővítéssel; 1941-ben ugyanis nemcsak az egyes vármegyék és tj. városok területén születettek számát kellett volna kimutatni, hanem a népáramlás városi és vidéki jellegzetességeinek jobb megrögzítése céljából, külön a megyei városok területén születettekét is

. Egy ugyancsak ehhez a tárgykörhöz sorolható új feldolgozás az állandó lakóhelye

n /a városban, községben/ való tartózkodás időtartamár

a vonatkozó adatokat kivánta megállapítani. Ilyenfajta feldolgozásra, mely 1941-ben a helybeli és nem helybeli születésűek tagolásában volt tervezve, addig csupán különleges /választójogi/ munkálatok alkalmával került sor. A területmegnagyobbodások miatt meglehetősen bizonytalan állampolgársági viszonyokra való tekintettel a külföldi honosokról tervbevett feldolgozások értéke, s egyben végrehajtásuk célszerűsége is kétségessé vált. Hasonló okokból és mert a délvidéki népszámlálás megfelelő kérdőpontja eltérő időpontra vonatkozott, az 1938. március 1. előtti lakóhel

y feldolgozási ismérvként csupán feltételese

n szerepelt a tervezetben, noha az idevágó adatok nemcsak a bevándorlásra, hanem az ország határain belüli vándormozgásokra vonatkozó ismeretek körét jelentősen kiszélesíthették volna. A testi és szellemi fogyatkozásna

k számának fogyatkozásonkénti, az érzéki és értelmi fogyatkozásaakénak pedig ezenfelül az egyes fogyatkozások és az életkor s a fogyatkozások és a foglalkozás szerinti kombinációban való kimutatása 1941-hen is a szokásos módon szerepelt a feldolgozási tervezetben. A népesség foglalkozása, valamint ház- és földtulajdona - népszámlálásaink gazdaságtársadalmi és szociális szempontból legjelentősebb részlete - tekintetében az 1941-es feldolgozási tervezet több újítást kísérelt meg, mégpedig anélkül, hogy az összehasonlításhoz szükséges régebbi feldolgozási keretekből bármit is feláldozott volna. Terv szerint csaknem minden foglalkozási feldolgozá

s ezúttal is a foglalkozási viszony ismérvével való kombinációba

n készült /volna/ el és a foglalkozási viszony tagolása valamivel részletesebb és rendszeresebb volt, mint az egyébként viszonylag szintén meglehetősen beható 1930. évi. A gazdasági áganként

i - alapvető jelentőségű - feldolgozást a csoportosítás korszerű és meglehetősen jelentős továbbfejlesztésével irányozta elő a feldolgozási terv. Hasonló szellemben és az addig is túlságosan nagy lélekszámú "egyéb" kategóriák továbbrészletezésével