Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
5. A népszámlálás kérdőivei és kérdésköre
- 37 bővült. . A kérdések és alkérdések száma már 1930-ban 57 volt, 1941-ben 60-at ért el, sőt figyelmen kívül hagyva a nem népszámlálási kérdéseket, 44-ről 5ö~ra emelkedett . Az 1941,évi népszámlálás kérdéseinek jelentős része természetesen már a korábbi népszámlálások egyéni lapjáról sem hiányzott ; 1941-ben ezeknél legfeljebb a kérdőpont megszövegezése, illetőleg a felelet rovatban előnyomatott válaszszavak felsorolása módosult a szerzett tapasztalatok nyomán. Idetartozik mindenekelőtt az összeirás helyének pontos megjelölése; azután a szorosabb értelemben vett demográfiai kérdőpontok közül a nem kérdése és a születés időpontjának /év, hó, nap/ tudakolása. A születés időpontjára vonatkozó adatok naptári pontossággal való bejegyzésének fontossága a. népszámlálás január 31-re /a délvidéken október 10-re/ tolódása miatt azúttal érthetően 'fokozódott. Decembervégi népszámlálásainknál voltaképpen a születési év pontos bejegyzése is elég lett volna a korstatisztikai feldolgozások elkészítéséhez; 1941-ben az eszmei időpont későbbre tolódása és eltérősége következtében erről nem lehetett szó. - A rendszeresen megismétlődő kérdések közé tartozott 1941ben a születési hely kérdőpontja is. A belső vándorlások nagyságára és jellegzetességeire ugyan az ezen az alapon kapott adatok csak részlegesen világítanák rá, de a területi származás ismerete már önmagában is tanulságos és például a települések városias vagy falusias jellegének az elbírálásához is hasznos támpontokat nyújt.Jelentősége egyébként 1941-ben a területvisszacsatolások következtében vándormozgalmi szempontokból is növekedett. Az állampolgárság kérdése ugyan az átmeneti országhatárváltozások okozta bizonytalanság következtében ingatagabb alapokon nyugodott, mint máskor, a számlálólapon azonban a folyamatosság megőrzése céljából 1941-ben is megmaradt; de az illetőség alkérdése és az optálás és visszahonositás tudakolása nélkül. A kérdések megismétlődő sorozatában foglalt helyet a családi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre, továbbá - a válasz /az elvégzett osztályok/ tová.bbtagolásával - a műveltségre, helyesebben az iskolai végzettségre s a népszámláláskor látogatott iskola és osztály megjelölésére, végül a szakiskolai képzettségre vonatkozó kérdés is. A zámlálólap társadalmi-gazdasági vonatkozású kérdésköréből 'lényegileg változatlan maradt a főfoglalkozás és a foglalkozási viszony kérdése, ezenkívül a népszámlálások vállalati statisztikai adatösszeállításának alapjául is szolgáló az a kérdőpont, amely az alkalmazottaknál a munkaadó nevét, pontos cimét, székhelyét és foglalkozását, illetve vállalatát tudakolta; a gazdasági ági /ú. n. objektiv vagy vállalati foglalkozási/ besorolás pontosságának emelése céljából ez a - félszázaddal korábban nemzetközi viszonylatban is új csapást
