Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
5. A népszámlálás kérdőivei és kérdésköre
vágó - kérdés 1941-ben annak az üzemnek, üzletnek pontos megjelölésével bővült, melyben az alkalmazott dolgozott. A régi kérdést ismételte meg az önálló iparos, kereskedő és közlekedési vállalkozó műhelyének, üzletének jellegére, alkalmazottaknál a jelenlegi alkalmazás kezdetére, munka- /alkalmazás-/ nélkülieknél pedig a munka- /kereset-/ nélküliség kezdő időpontjára utaló kérdés; úgyszintén az ab ovo kereset nélküliek /többnyire feleségek, gyermekek, egyéb hozzátartozók/ eltartójának foglalkozását tudakoló kérdés, a munkaerő megfelelő kihasználása érdekében is fontos szakképzettség tudakolása, továbbá a gazdasági, társadalmi és vagyoni helyzetre is némileg fényt deritő - most továbbtagolt - ház- és földtulajdon kérdőpont, végül a testi és szellemi fogyatkozások gyakoriságának és típusainak társadalomegészségügyi s orvosi-biológiai nézőszögből egyaránt figyelemreméltó kutatása. Az 1941- évi számlálólap megismételte ezenfelül a szülők nevét s az atya foglalkozását és foglalkozási viszonyát tudakoló kérdést is; ezen az alapon az 1941-es számlálás is a társadalmi emelkedés, a különböző rétegek felfrissülése, a kicserélődés s keveredés mértékére és jellegzetességeire törekedett legalábbis nagyvonalúan rávilágítani. Az 1930.évi és részben egy vagy több korábbi népszámlálásnak ezek a kérdőpontjai 1941-ben szabadosabb megszövegezésük,, szisztematikusabb és részletesebb tagolásiik következtében minden további bővités nélkül is a. népszámlálás adatgyűjtési körének némi tágulását eredményezték. Még inkább gazdagíthatták /volna/ a számlálólap nyújtotta népességi ismeretanyagot e kérdőminta új k érd és ei . Újonnan beiktatott kérdésként a számlálólap elsősorban a lakásban tartózkodás cimét, vagyis a megszámláltnak családi állását, háztartási helyzetét /családfő voltát, illetve a családfőhöz való viszonyát/ kutatta. A Központi Statisztikai Hivatal az idevágó, valamint az állandó lakóhelyre vonatkozó adatok révén arra törekedett, hogy a jelenlévő népességen kivül, mely az addigi népszámlálási feldolgozásoknak kizárólagos alapja volt, legalábbis kísérletképpen az állandó /lakó-/ népesség sok szempontból nem kevésbé fontos adatait is megállapít sa. Az 1938. március 1. /az átmenetileg visszakerült déli részeke n/ 6 2/ 1941. március 1./előtti lakóhely tudakolása elsősorban a területmódosul ás okkal és a külföldi országhatárváltozásokicai kapcsolatos vándormozgalmaknak, egyben pedig a belső népáramlásnak az irányához és intenzitásához is adhatott volna - az adatfeldolgozások háborús megszakadása nélkül - a születéshelyre vonatkozó adatokon elvileg jelentősen túlmenő számszerű támpontokat. A tanulók /és főiskolai hallgatók/ által látogatott iskola /egyetem/ kérdő-
