Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

11. A népszámlálással kapcsolatos egyéb statisztikai összeirások. A népszámlálás végrehajtása Budapesten

- Ill ­személyek - földtulajdonosok, haszonélevezeti vagy juttatott földdel rendelkezők, haszonbérlők, földnélküli hasson- és igásállat-tulajdonosok - birtokviszonyát., ál­latállományá t stb. jellemző adatokat rögzítetteJ 1 ^ hanem a jogi személyekét is. Ennek a felvételnek az összeiróivén kevesebb népességi adat /név, állandó lakhely, állampolgárság, élő gyermekek száma, vallás, anyanyelv, nemzetiség, 1941» február l~i lakóhely/ szerepelt, mint az iparos- és kereskedő kérdőiveken. A fő­cél itt is érthetően az adatszolgáltatók jelzett körére vonatkozó gazdaságsta­tisztikai adatok beszerzése volt: mint pl. a földtulajdon, illetve haszonbérlet stb.nagysága, tulajdonföld esetében annak fekvése, a szántóföld és együtt a töb­bi művelési ág kiterjedése, a föld megszerzésének jogcime és behatóan tagolva az állatállomány. Az összeirás eredményei részben egybevágtak a népszámlálásnak a földtulajdonra stb. vonatkozó adataival, s igy azok ellenőrzése, kiegészítése szemszögéből is figyelmet érdemelhettek. Kölcsönös adategyeztetés azonban - a he­lyi felülvizsgálaton túlmenően - ezen a téren sem volt, s a kérdőminták az anyag beérkezése után minden további müvelet elvégzése céljából azonnal a mezőgazdasá­gi statisztikai osztályhoz került át. Az 1941-os számlálás e járulékos adatfel­vételével kapcsolatban említést érdemel még, hogy nemcsak a földdel összefüggő egyes adatok szerepeltek huzamosabb idő óta elég rendszeresen több korábbi nép­számlálás kérdőivén, hanem például az első két népszámlálás alkalmával /l869, 1880/ az állatállomány számbavétele is megtörtént. A népszámlálás számára tehát ez a témakör sem volt teljesen idegen. A népszámlálással kapcsolatos három gazdaságstatisztikai adatgyűjtéssel szemben a nagy számlálási művelet végrehajtása Budapesten , mint mindig, 1941-ben is szerves része volt az országos felvételnek s azzal osztatlan egészet alkotott. Különálló - vázlatos - jellemzése mégis indokolt, mivel az adatgyűjtés részben az országostól némileg elütő, részletesebb nyomtatványokon folyt, az összeirást helyi statisztikai intézmény: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala irá­nyította és ez a szerv végezte el részben az anyag feldolgozását is. A népszám­lálásnak Budapesten ilyképpen való önállóbb végrehajtását' 1egyébiránt az el­ütő világvárosias - főleg épület- és lakásstatisztikai - viszonyok kellőképpen megokolták. Végsősoron irányadó amúgy is minden szempontból az országos nép­számlálási tervezet volt Arról, hogy az épületek és a lakások Összeirása Budapesten az országos­nál részletesebb kérdőmintákon folyt, fentebb már volt szó. Idevágóan kiegészi­.tőleg még a következőkre utalunk: Budapesten az 1941» évi népszámlálás alkalmával a lakóház- és lakásál­lományra vonatkozó adatgyűjtésnek mindenekelőtt a köre volt tágabb, teljesebb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom