Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
11. A népszámlálással kapcsolatos egyéb statisztikai összeirások. A népszámlálás végrehajtása Budapesten
- 112 A fővárosban ugyanis hásigyüjtőivet kellett kitölteni a lakás céljául nem szolgáló épületekről, lakásivet pedig - Budapesten a lakások összeírására ez alkalommal is külön kérdőminta állott rendelkezésre - a nem lakott egyéb bérleményekről /iroda, bolt, műhely stb./ is. Tartalmi szempontokbó l ennek a két nyomtatványnak - főként a lakásivnek - azok a kérdései jelzik a budapesti adatfelvétel részletesebb, behatóbb voltát, amelyek az országos adatgyűjtő mintán nem szerepeltek. A házgyüjtőiv például Budapesten az országos kérdőpontokon felül tudakolta az épületek korát /l921 előtt; azután évenként/, a lépcsőházak és kémények számát, a szennyvízcsatornának az utcai közcsatornába való bekötöttségét s azt, hogy az épület lapostetejü-e és hogy van-e az épületben padlástér, valamint - mégpedig milyen rendszerű - központi vagy et age-fiit és és melegvizszolgáltatás, személy- és teherlift, és végül tartozik-e hozzá kert /ű.rn. a lakók számára milyen kerthasználattal/, ill. előkert. A há zg yü j t ő i vn ek a lakásokat egyenként felsoroló táblázata is bővült néhány /pl. a bérösszegre vonatkozó/ rovattal. A lakásiv szintén több országosan nem kutatott szempontra terjedt ki, ill .részletesebben kérdezett az országos lakásszelvényre is felvett jónéhány kérdőpontot. Igy tüzetesebben kérdezte a bérlő foglalkozását és foglalkozási viszonyát, intézet esetében pedig annak: megnevezését; behatóbban kérte azután a bérlemény meghatározását /lakás, üzlet, stb./ és azt, hogy mi célra szolgál, s /nem lakás céljára szolgáló bérlemény tekintetében/ mi volt az eredeti rendeltetése. A Budapesten már akkor viszonylag gyakrabban előforduló társbérlet esetében egyenként be kellett jegyezni a társbérlők nevét és foglalkozását. Kibérletlen lakásokról tudakolta a lakásiv azt is, hogy mióta és miért állt a lakás üresen. Pel kellett tüntetni még a bérlő beköltözésének időpontját, a lakbért nem fizetőknél az eszmei bérértéket s lakásuk bírásának jogcimét, a lakáshoz tartozó esetleges pincét, padlásrészt, a kerthasználatot, a központi vagy etage-fütést, melegvizszolgáltatást, a főzés és fürdőszobai vizmelegités , valamint a fűtés módját /az erre szolgáló készüléket, berendezést/, a telefonfőállomások és rádiókészülékek számát, a telefonhírmondót s a gáz- és villamosáram egyéb célú felhasználását. A. lakóhelyiségek felsorolásában szerepelt a teakonyha is; a szobáknál szám szerint meg kellett jelölni azok fekvését /utcai, udvari, stb./ és külön az irodának., rendelőnek használt szobákat; mig -a boltok, műhelyek stb. részletes felsorolása rovatokat tartalmazott annak megjelölésére, hogy az ilyen bérlemények /helyiségek/ közül hány volt lakott, ill. lakás céljára nem szolgáló. Az országos mintánál részletesebb válaszszavakat
