1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3/a Anyanyelv, nemzetiség, nyelvismeret (1983)

I. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK

A községenkénti adatok területi részletezése A kötet táblázatainak harmadik részében az 1941. évi népszámlálás községenkénti főbb nyelvismereti adatait közli, A 3. sz. tábla a jelenlegi beosztásnak megfelelően 20 államigazgatási egységre tago* > zódik: Budapestre és a 19 megyére. Az egyes községek felsorolása a kiadvány-sorozat j községsoros köteteivel egyezően megyénként ábécé-rendben történik; majd ezek Összesített adatsora után a megyében lévő városoké következik. A megye adatait összesítő sor után abban a négy megyében, amelyhez megyei város is tartozik (Baranya, Borsod-AbaújZemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megye) a megyei város adatsora, majd a megye és a megyei város adatainak összege következik. A megyénkéit újra kezdődő ábécé-rendben csak az 1941-ben és 1970.junius 30-án egyaránt meglévő községek adatait sorolják fel a táblázatoké Az említett időközben megszűnt helységek rtev^ és adatsora mindig annak a községnek vagy városnak a neve, ill. adatsora alatt ta^áJLható, amellyel - önállósága megszűnése után - egyesi tették vagy összevonták. Az ilyen helységek nevének felsorolása - két betűhellyel hátrább - általában ábécé-rendben történt. Ha azonban az egyesítés utáni helységnév valamelyik egyesitett helység korábbi neyével megegyezik, akkor ez került az első helyre. A kötetben szereplő községek és városok adatsorai az 1941. évi közigazgatási be- j osztásnak megfelelő község- (város) területen összeirt jelenlevő népesség adatait tartal- | mázzák; az azóta bekövetkezett területi változásokat általában csak abban az esetben lehetett figyelembe venni, ha az a teljes községet, ill. várost érintette. Ezért az 1941. és 1970. junius 30. között alakult községek adatait az anyaközségek adatai magukban foglalják. Az egyes községek vagy városok között végbement olyan területrész-átcsatolások figyelembevételére, amelyek során a teljes község nem szűnt meg, általában nem volt mód. Ezért a megyei sorok adatai több esetben eltérnek a más forrásokban (népszámrlálási kötetek stb. ) közölt adatoktól; a különbség az egyes megyék között végbement külterületi átcsatolások egyenlegéből származik. Kivételt képeznek azok a nem teljes községet (várost) érintő változások, amelyek az országos adatokat is befolyásolnák, Az adatokat községek és városok szerint részletező 3. sz. tábla megyei adatsorait és az országos adatsort összesítő tábla foglalja össze a megyék ábécé-sorrendjében. 8