1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

23* az élen — férfi népességének több mint %-része (75-6%) néz kenyér után — és a gyermekekben gazdag Szabolcs, Ung vm. a sereghajtó (62-0%). A 1. sz. törvényhatósági tábla egészen más nézőszögből, a foglalkozási viszony (társadalmi tagozódás) síkján tár fel tipikus területi különbségeket. A tábla adatait ugyan — mint már jeleztük— csak bizonyos meggondolásokkal szabad értékesíteni, a foglalkozási viszony alapján azonban város és vidék, őstermelő és iparforgalmi kerületek közt kiütköző alapvető eltéréseket mind az egyes törvényhatóságok, mind a város- és községkategóriák számsorai jól illusztrálják. Az arányszámok értékéről és tartalmáról néhány kiragadott százalék az adatok alakulását befolyásoló, általánosságban már vázolt okok és zavaró tényezők megismétlése nélkül is tájékoztat. A kereső népesség adatai alapján az önállók aránya a tj. városokban a legalacsonyabb (23-9%) ; minél inkább előtérbe lép valamely tömörülési csoportban az agrárkarakter, annál jobban emelkedik ez a hányados : a megyei városokban 28-4, a tízezer lelket meghaladó községekben 31-7, az egyszínűbb népösszetételű kisebbekben, ahol úgy látszik a birtokviszonyok is elaprózottabbak, 33-8%. Ezzel párhuzamosan fut a segítő családtagok arányszámsora is, de a progresszió lépcsőfokai nagyobbak (2-8, 7-4, 12-1, 20-4). Az értelmiség városias koncentrálódása folytán homlokegyenest ellenkező sorrend alakul ki a tisztviselőknél (15-8, 7-5, 4-2, 2-5), amit még jobban aláhúz az a tény, hogy az értelmiségi foglalkozásúak több mint fele, a közszolgálat és a gazdasági élet ágazataiban szolgáló 253.035 tisztviselő közül 131.409 Nagy-Budapesten halmozódott fel (egymagában Budapesten 111.155). A segédszemélyzet megnevezés különböző nemű foglalkozásokat, eltérő munkanemeket (földmíves napszámosok, gazdasági cselédek, gyári munkások, közszolgálati segédszemélyzet, házi cselédek) foglal egy kalap alá ; a százalékok közti különbségek is elmosódottabbak, kivéve a művezetők stb. rovatát, mert itt a nagyobb város— kisebb város — nagyobb község— kisebb község sorrend zavartalanul érvényesül. A részletekbe való elmélyedés nélkül megemlíthető, hogy az önálló keresők aránya BácsBodrog megyében kulminál (40-1 %)*) és a Budapesttel szomszédos községekben a legalacsonyabb (18-7 %) ; a foglalkozási viszony szerint csaknem minden ötödik lakos tisztviselői munkakört tölt be Budapesten (19-4%), Bács-Bodrogban viszont csak minden ötvenedik (2-0%) ; a segítő családtagok aránya Baranyában szökik igen magasra (24-4%), ellenben Pécsett mindössze 0-3 % ; a kereső népesség mintegy 2/Va Győrött az •egyéb» segédszemélyzet sorait tölti meg. Az egyes megyék gazdaságföldrajzi fekvésétől, közgazdasági jellegétől függőleg szomszédos törvényhatóságok népességének társadalmi rétegződése is igen elütő lehet, mint ahogy az az ipar-bányavidéki Komárom és Esztergom k. e. e. vm., valamint Fejér megye adatainak szembeállításából is kitűnik. Agrártörvényhatóságokban az önállók kisebb-nagyobb aránya a birtokmegoszlás egyenletesebb vagy egyenlőtlenebb voltáról ad, habár nem hibátlan képet. Nagyban-egészben a vázoltakhoz hasonló tapasztalatokra tehetünk szert az egész népesség (keresők és eltartottak együtt) viszonylagos megoszlási adatai nyomán, azzal a különbséggel, hogy az önállók rétege Baranyában abszolút többségre emelkedik (51-6%), a tisztviselőké Budapesten *) Az önállók 1920 óta megyénként megfigyelhető arányszámemelkedése egyrészt a birtokreform eredménye, másrészt a segítő családtagok kisebb számarányára vezethető vissza. 19-9 %-ra nő s az egyéb segédszemélyzeté

1) Komárom és Esztergom vm.-ben 62-7 %-ot ér el. Mindez persze csak hozzávetőlegesen jellemzi az egyes megyék népességének társadalmi szerkezetét. 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai. A) Őstermelés. Az 1930. évi népszámlálás főbb foglalkozási eredményeinek országos és törvényhatósági részletezésben való vázolása után érdemes az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai felett is szemlét tartani. Minthogy azonban az idevágó eredmények beható méltatására csak akkor kerülhet majd sor, amikor már a népszámlálás foglalkozás-demografiai feldolgozásai is rendelkezésre állanak, itt elsősorban a főbb országos adatokat tárgyaljuk. Mégpedig túlnyomórészben a kötet törvényhatósági táblázatai által megszabott keretben. A magyar közgazdaság építményének bázisát, az őstermelést, a magyar hivatalos statisztika a mezőgazdaság- és kertészetre s az őstermelés egyéb ágaira osztja. A népesség egészét tekintve ugyan az utóbbi néven összefoglalt foglalkozásoknak nincs különösebb jelentőségük, teljesség kedvéért azonban főadataikat az 1930. évről ideiktathatjuk. Egyben megjegyezzük, hogy 1920-szal szemben csak az erdészetnél mutatkozott valamelyes, a haltenyésztésnél pedig feltűnőbb növekedés, amit azonban a halászat lélekszámbeli visszafejlődése kiegyenlít : Kereső Eltartott Erdészet és vadászat 7.501 16.443 Szénégetés 82 157 Méhészet, selyemtenyésztés 221 273 Haltenyésztés 168 353 Halászat 990 1.826 Ezzel szemben a mezőgazdaság és kertészet keresőinek a száma 2,022.489, eltartottaié pedig 2,448.890, vagyis az egész kereső népesség 50-6 ill. az összes eltartottak 52-3 %-a. A földmívesnépesség foglalkozási ill. társadalmi rétegződéséről alábbi összeállítás ad 1910-ig visszapillantó képet : Kereső népesség : önálló: Birtokos 100 kat. holdon felül Bérlő Birtokos bérlő 100 « « « 50—100 kat. hold .. , 10— 50 « « .. J 1—10 « « 8).. | 1 kat. holdon alul

3) ^ Birtokos és bérlő együtt Részes földmlves Majoros, baromfitenyésztő ... Kertész Önálló összesen Segítő családtag: Férfi Nő Segítő családtag összesen... Tisztviselő és segédszemélyzet: Tisztviselő Gazdasági cseléd *) A segítő családtagokat ideértve, de az őstermelési önállók segítő családtagjainak hozzátartozói nélkül. 2) A mai Magyarország területére kiszámított adatok, de az 1920. évi népszámlálás végrehajtása után visszacsatolt községek és községrészek figyelembevétele, nélkül. 3) A kisbirtokos-, ill. kisbérlő-napszámosokkal együtt. 1910

2) 1920 1930 7.084 6.113 5.751 2.124 1.908 1.632 10.907 10.755 518.227 156.084 { 360.107 168.557 465.006 25.857 527 435 535.119 677.55S 8.546 18.820 17.875 951 505 886 2.423 2.468 3.543 539.355 556.912 699.862 266.659 304.118 320.746 103.378 270.487 216.181 370.037 574.605 536.927 5.079 5.353 5.128 246.286 229.195 218.044