1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai
24* Gazdasági munkás, napsz.: 1 kat. holdon felüli birtokkal vagy bérlettel 1 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel Birtok vagy bérlet nélkül.... Tisztviselő és segédszemélyzet összesen 516.297 \ 754.086 l) — 91.927 470.601 767.662 988.634 785.700 Mindössze 1,677.054 Eltartott népesség : Önállók és segítőcsaládtagok 1,352.428 1,127.080 Tisztviselők eltar- 10.187 9.008 Gazdasági cselédek . tottjai 452.920 378.796 Gazdasági munkások, napszámosok 738.366 792.337 2,120.151 2.022.489 1,372.752 6.739 381.578 687.821 Mindössze 2,553.901 2, ») A megfelelő birtokkategória adatában 807.221 2,448.890 bennfoglaltatik. Lényegbevágó gazdasági erőeltolódásra vet fényt, hogy 1920-szal szemben csak az önállók rétege nőtt meg, éspedig 143.000 fővel, azaz 25-7 %-kal, holott 1910 és 1920 közt számuk stagnált. Egyedül a birtokos és bérlő társadalom 26-6 %-kal lett népesebb az 1920 óta elszállt tíz év alatt ! Ezzel szemben a segédszemélyzet létszáma megapadt, ú. m. a tisztviselőké - 4-2, a gazdasági cselédeké - 4-9 és a földmíves napszámosoké - 25-4 %-kal. Úgyhogy végeredményben a mezőgazdasági keresők száma is megkisebbedett. A segítő családtagok nélkül azonban, akiknek egy része most ismét eltartottnak minősittetett, már valamelyes emelkedés mutatkozik, 1910-zel szemben pedig a kereső agrárelem szaporulata még akkor is nyilvánvaló és tekintélyes, ha a segítő családtagok zavaró tényezőjét nem küszöböljük ki. Fentebb már volt szó arról, hogy az önállók javára mutatkozó emelkedés főleg két körülményre : egy kisebb hatóerejű formális-statisztikai és egy rendkívül nagy súlyú tartalmigazdasági okra vezethető vissza. Előbbi abban rejlik, hogy az 1—10 kat. holdas kisbirtokos s kisbérlő napszámosok az 1930-as népszámlálásnál még abban az esetben is a birtokosok (önállók) közé soroztattak, ha magukat a számlálólapon földmíves napszámosoknak nevezték meg, holott 1920-ban 10 (ill. többnyire 5) kat. hold felső határig a megnevezés volt az irányadó a foglalkozási csoportosításnál; vagyis akkor pontos határvonalak hiányában ez az embertömeg szabálytalan helyi ingadozásokkal a birtokosok és a segédszemélyzet közt oszlott meg. Utóbbi ok pedig az 1920. évi XXXVI. (és az 1924. VII.) t.-c.-en alapuló földbirtokreform. Méreteire jellemző, hogy sem az általa megmozgatott föld, sem pedig az új birtokosoknak juttatott terület nagysága nem maradt el lényegesebben az északkelet- és középeurópai államokban végrehajtott, de nem csupán gazdasági és szociális célokat szolgáló földbirtokreformoktól. 1) Pusztán népességi szempontokból, tehát teljesen eltekintve attól, hogy az elsősorban szociális gondolat jegyében megszületett magyar birtokreform a gazdasági szempontokból hozzáfűzött reményeket csak részben váltotta be, e nagy horderejű gazdasági megmozdulás hatásai nem kedvezőtlenek, mert — bizonyos mértékig legalább — a ki- vagy elvándorlás fokozódása elé gátat vetett. Igaz viszont, hogy amit Magyarország népesedése az új birtokosok röghözkötése által megnyert a réven, annak egy része elveszett a vámon, hiszen az összezsugorodott földbirtokjövedelem 2) és a részben ugyancsak a birtokviszonyok hirtelen átalakulására visszavezethető más kedvezőtlen körülmények következtében a mezőgazdaság népességeltartó képessége csökkent. Sajnos a többször hangsúlyozott módszerbeli eltérés miatt 1 földbirtokreformnak a foglalkozási összetételre gyakorolt hatását az egyes kategóriák népgyarapodásából vagy fogyásából nem olvashatjuk ki egész határozottsággal. Tíz év alatt a földbirtokosok száma más módon (birtokvétel, öröklés, elárverezés stb.) is megváltozott. Tehát megközelítő számításokkal sem lehet hibátlan képet rajzolni a földreformokozta változás mértékéről. Ezt az alábbi összeállításnál is figyelembe kell venni, mely az egyes kategóriák teljes népességi jelentőségének meghatározása céljából a segítő családtagok és az eltartottak számát is kimutatja, Nyomatékosan utalunk azonban arra, hogy 1920-as adataink az akkor tényleg megszámlált népességre vonatkoznak, tehát egy árnyalattal a fentebb közölt adatok alatt maradnak. A birtokos- és bérlő-fogalom közt ugyan sokszor nehéz *) V. ö. Ihrig Károly dr. : A háború utáni földreformok statisztikai megvilágításban. M. Stat. Szemle 1933. évf. 862. 1. 2) L. Konkoly Thege Gyula dr. : Magyarország mezőgazdaságának helyzete és válsága a statisztika tükrében. Mezőgazdasági Közlöny, 1934. évf. 113. és köv. 1. ö n á 1 ó k Segítő családtagok Eltartottak "Egy ü t t Megnevezés s z á m a "Egy 1920 1) 1930 1920 1) 1930 1920 1) 1930 1920 1) 1930 Birtokosok : 10 k. h. felül 5—10 k. hold 1— 5 « « 1 k. h. alul 162.631 127.936 183.358 29.535 174.223 151.005 294.795 25.115 213.975 142.793 157.307 15.930 190.566 137.347 169.614 8.595 352.505 255.151 343.687 46.908 353.604 291.217 556.170 38.831 729.111 525.880 684.352 92.373 718.393 579.569 1,020.489 72.541 Bérlök : 10 k. h. felül 5—10 k. hold 1— 5 « « 1 k. h. alul 12.138 6.237 11.020 1.690 12.472 5.954 13.342 742 13.447 6.175 8.160 947 10.101 3.729 5.395 234 33.741 15.525 26.005 3.282 31.732 14.905 31.416 1.571 59.326 27.937 45.185 5.919 54.305 24.588 50.153 2.547 Földmíves napszámosok : 3) 1 k. h. felüli birtokkal vagy bérlettel ... 1 k. h. aluli birtokkal vagy bérlettel ... Birtok vagy bérlet nélkül | 748.662 !) — 91.927 461.302 — — 1 1 778.999 2) — 179.840 494.319 | 1,527.661 2) ~ 271.767 955.621 *) Az 1920. évi népszámlálás végrehajtása óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. !) 1930-ban a megfelelő birtok-, ill. bérletkategóriába soroztattak be. 3) A kertészeti stb. napszámosok nélkül.