1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

18* Megnevezés O GM «-ÉP «S O N v" Ö JS w 8J ?» <u a ü n ei to «SS »s O <D .Jn •ö -o be a Hr*0 + <H +J C 6f (3D Az 1930. 6vi népesség szám szerint: Budapest 21 szomszédos község Nagy-Budapest Vidék Magyarország összesen Az 1920. évi népesség százalékban : Budapest 21 szomszédos község Nagy-Budapest Vidék Magyarország összesen Az 1930. évi népesség száza lékban : Budapest 21 szomszédos község Nagy-Budapest Vidék Magyarország összesen Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) 1920—1930-ig százalékban : Budapest 21 szomszédos község Nagy-Budapest Vidék Magyarország összesen 10.824 12.815 23.639 4.475.754 1.198 180 1.378 113.663 4,499.893 1-2 5-2 2-2 65-4 115.041 410.378 166.931 61.775 232.916 39.496 37.825 643.294 206.427 99j600 1,239.9631 262.632 239.275! 1,883.257 469. 0-2! 39-5 0-1! 53-9 071 42-9 1-7 14-8 18-1 9-8 161 3-1 5'7 11 3-1 1-7 61-6 l-i 19-11 40-8 56-1 45-3 17-0 51 16-6 9-5 14-5 3-6 640.282 310.417 950.699 1,855.533 123.875 31.824 155.699 279.083 12.136 2.511 14.647 57.894 16.803 9.881 26.684 95.654 75.093 32.020 107.113 253.788 65.062 7.234 72.296 124.883 62.109 8.511 70.620 124.333 338.875 7-9 11-6 8-8 3-7 2,806.232 65-7 75-4 67-9 23-3 434.782 130 7-3 11-7 3-4 72.541 2-7 l-l 23 1-4 122.338 360.901 197.179 194.953 5-6 2-3 4-8 1-5 4-4 301 63-6 74-8 66-9 25-5 4-7 12-3 7-7 110 3-9 1-2 7-4 7-7 7-5 3-5 2-2 20 51-8 -8-2 -15-0 -120 l-l Hl 21-7 -28-6 11-8 23-3 49-9 -24-4 231 —1-81 23-8 5-4 0-7 39-4 57 24-5 3-9 -15-9 12-9 -6-8 -4-2 32-1 4-9 42-9 14-9 17-5 50 2-6 51-9 9-8 21-0 0-8 -51-4 -23-2 -48-2 —40-0 1-4 80-3 49-2 674 16-9 4-2 64-4 33-2 80-3 84-3 2-3 19-4 62-3 22-7 7-0 2-2 18-7 30-2 200 20-6 1-0| -2-31 23-1 15-2| -50| 16-6| 16-7| -41-8| II l-l| 12-3| 20-4| 8-7 Nemcsak a népesség hivatások szerinti rétegződése, hanem a foglalkozási eltolódások képe is tökéletesen más Nagy-Budapesten, mint a vidéken. Magának Budapestnek 1920—1930. évi társadalomgazdasági pályafutása tudvalevőleg egyáltalában nem volt valami nagyon kedvező.

1) Apró népességtöredéket alkotó őstermelőlakosságának visszafejlődése, valamint a véderőnek szükségszerű létszámapasztása ugyan nem esik súlyosabban latba, a népesség fő gazdasági kategóriáinak nyugtalan hullámzása azonban ideges, megzavart viszonyokra mutat. A közlekedési ágazatokban foglalkoztatott lakosság a B-listák, nyugdíjazások, elbocsátások, a környékre települések stb. következtében a letelt tíz esztendő folyamán megfogyott. Az iparos népesség ugyan 43.257 fővel (11-8%-kal) gyarapodott, ez a fejlődés azonban csak képleges, mert éppen csakhogy kiegyenlíti a tíz év előtt elszenvedett (31.241 főnyi) veszteségeket. Az ipari népesség 1930-as száma (410.378) tehát alig haladja meg az 1910. évit (398.069).

2) Viszont homlokegyenest ellenkező lélekszámmódosulásokat tár fel a kereskedelem és hitel adatsora. Itt ugyanis éppen 1910 és 1920 közt mutatkozott 35.829 főnyi, 27-1 %-os előbbretörés. 1920 táján a budapesti kereskedelem— legalább is viszonylag —kielégítő konjunktúrát élvezett; a háború előtti időkre emlékeztető üzletalapítási láz uralkodott s a különféle kiskereskedések gombamódra szaporodtak el. Az inflációt követő válság ezeket nyom nélkül seperte el a gazdasági élet színteréről,

8) sőt az évtized derekán megindult V. ö. Mozolovszhy Sándor dr. : Budapest népességének 1930. évi főbb foglalkozási adatai. Magyar Statisztikai Szemle 1933. évf. 835. 1. 2) A budapesti iparosság fejlődéséről v. ö. Lahy Dezső dr. : Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Statisztikai Közlemények. 60. kötet 3. sz. — Illyefalvi I. Lajos dr. : A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. (Kiadja : Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala). 3) L. Bene Lajos dr.: Budapest székesfőváros kereskedői. Statisztikai Közlemények. 59. kötet 3. sz. egészségesebb fejlődés is megtorpant 1930 körül, úgyhogy a kereskedelem és hitel körébe tartozó népesség 1920. évi számerejét 1930-ban éppen hogy megtartotta. Az 1930-as összeírás közszolgálati és szabadfoglalkozású egyént sem mutathatott ki sokkal többet, mint a menekülések, kiutasítások zajló éveire eső 1920. évi felvétel. Az 1920 óta megváltozott viszonyokra jellemző, hogy Budapest népességfejlődésének csaknem fele a gazdasági és kulturális javak termelési folyamatából kivált nyugdíjas stb. rétegre esik, szám szerint is hajszálra ugyanannyi, mint a tíz év előtt még csaknem tizennégyszer oly népes ipar-forgalomra ! Ami végül a házi cselédség számának enyhe emelkedését illeti, ez még az 1910-es lélekszám elérésére sem vezetett. Lényegesen más a helyzet a szomszédos községekben. A véderő és az őstermelés népességi súlya ugyan itt is megcsappant, a nyugdíjasok stb. száma pedig szintén Budapesthez hasonló mértékben ugrott előre, a többi fogla kozási főcsoport lélekszámszaporulata azonban jelentősen meghaladja a székesfővárosban észlelt méreteket. Egyedül az iparos elem 78.000,^ a kereskedelem és a közszolgálat körébe sorozott népesség pedig 11.000-—11.000 lélekkel nőtt meg a főváros határait övező területsávon ; igaz, hogy e tüneményes fejlődés háta mögött súlyos gazdasági bajok, az elszegényedés, a munkanélküliség rémehúzódik meg, mint ezt többek közt a k. m. n. napszámosok Budapesten és a környéken egyaránt erősen megnagyobbodott számából is gyaníthatjuk. Hamar most Budapest és környékének adatait összevonjuk s az így valamivel kiegyensúlyozottabb, nagybudapesti számokkal mérjük össze a vidék fejlődési százalékait, a következő érdekes megállapításokra juthatunk : Az. agrárnépesség gyarapodása a vidéken csupán egészen minimális volt; ellenben az ipari lélekszám 23-8 %-kal, tehát valamivel ') 1910-ről 1920-ra az ipar népgyarapodása 30.613 főt tett. Megjegyzendő azonban, hogy a szomszédos községek ipari munkásságának jó része Budapestre jár be dolgozni. Ugyanez áll a. közszolgálat és közlekedés körébe tartozó népességre is.