1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint
Legszembeszökőbb e táblákban az a tág és ellentétes irányú térköz, mely a keresők ill. az eltartottak sorában az önállóknál és a segédszemélyzetnél mutatkozik. Ez gazdasági körülményeken kívül részben az eltérő feldolgozási rendszerben találja magyarázatát, abban ugyanis, hogy az őstermelésnél a birtokosok és bérlők (önállók) segítőcsaládtagjainak esetleges hozzátartozói kézenfekvő okokból az önállók eltartottjaiként mutattatnak ki, míg a többnyire munkáskéznek számító segítő családtagok nem az önállók közt, hanem a segédszemélyzet (munkásság) külön kategóriájában foglalnak helyet. A beszédes adatokhoz egyébként még hozzátehetjük, hogy jórészben épen az utóbb jelzett körülmény miatt (de azért is, mert a közös birtok rendszerint a férj lapján szerepel) a kereső nőknél az önállók hányadosa jóval alacsonyabb, mint a férfiak sorában, a segítő családtagoké viszont annál magasabbra szökik fel, ami ismét csak a mellett szól, hogy a társadalmi rétegek számerejének meghatározásánál kisebb homogén csoportok képzése és ezek egybevonása nélkül megfelelő eredményre alig lehet jutni. Ugyanez, valamint a földbirtokkal vagy bérlettel rendelkező földmíves napszámosok foglalkozási kategorizálásának 1920 és 1930 közti (részleges) megváltozása indokolja azt, hogy az előző népességfelvételekkel való összehasonlításoknál különös óvatosságra van szükség. Az önálló keresők (polgárság) hányadosának felemelkedése az 1920. évi 26-8%-ról 30-7 %-ra nem indokolható például teljes egészében a földosztással, hanem kisebb részben az utóbb említett statisztikai-technikai tényezőre is visszavezethető. Természetesen ez a körülmény a segédszemélyzet arányszámának 67-4%-ról 63-0 %-ra való csökkenésénél szintén kidomborodik. Az értelmiségi (tisztviselő) elem százalékának enyhe növekedését (5-8-ről 6-3-re) viszont teljes értékű adatnak fogadhatjuk el. Jelen szakasz elején a mai Magyarországról kiszámított legutolsó békeévtizedbeli foglalkozási főeredmények s a Trianon utáni úgynevezett békés időszak adatai párhuzamosan sorakoztattak fel. Valóban a századfordulót követő decenniumban is mutatkoztak Budapest fejlődésének meglassúdásával kapcsolatban olyan válságtünetek (kivándorlás, drágaság, építkezési válság stb.), melyek folytán ennek az időszaknak és a megrázkódtatásokkal teli legújabb évtizednek a párhuzama indokoltnak s célravezetőnek látszott. 1) Mégis a mai Magyarország világháború előtti demográfiái és gazdasági fejlődésének magyarbirodalmi kereteire, elszakított területi erőtartalékaira való tekintettel az egész magyar állam s az elcsatolt terület 1900—1910. évi foglalkozási eltolódásainak futólagos megfigyelését sem mellőzhetjük. Az alábbi összeállítás csak a legjellemzőbb adatokat sűríti össze. A népességmegoszlásról közölt százalékszámok vizsgálatánál természetesen nem szabad megfeleldkezni arról, hogy ha a székesfővárosnak és környékének — az egész Magyarbirodalom állami s gazdaságtársadalmi középpontjának — adatait különválasztjuk, a mai Magyarország fennmaradó vidéki részein élő és az elcsatolt területen megtelepedett lakosság foglalkozási összetételében, főleg agrárarányszámában nem találunk lényegbevágó differenciákat ! A tényleges népgyarapodási adatokból pedig azt az értékes tanulságot szűrhetjük le, hogy a békebeli magyar állam az elcsatolt országrészek gazdasági fejlesztését a legcsekélyebb mértékben sem hanyagolta el ! Néhány foglalkozási kategóriában a mai területen mutatkozik a kedvezőbb fejlődési index (de ennek ellenkezőjére is nem egy példa akad), ez azonban egyszerűen annak nyilvánvaló és természetes következménye, hogy Budapest az ideálisan kiegyensúlyozott Magyarbirodalom szívében, a megmaradt országrészen terül el. *) A mai terület vándorlási veszteségének hasonlósága (1900— 1910: -1-1%, 1920—1930: -0-9 %) isigazolja ezt (v. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1931. évf. 470.1.), bár a fejlődés tényezői, a gazdaságdemografiai struktúra stb. a háború óta nagyon megváltoztak. Foglalkozási főcsoport A n é pesség sz á m a A népesség megoszlása %-ban Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) %-ban Foglalkozási főcsoport 19 0 0 19 10 1 9 0 0 \ 9 1 0 Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) %-ban Foglalkozási főcsoport Magyarbirodalom E b b ő 1 E b b ő 1 Magyarbiro-dalom •S , oS to t. V <s a a elcsatolt ó a XI meg-maradt ö 'S Magyarbirodalom meg-maradt elcsatolt Foglalkozási főcsoport Magyarbirodalom megmaradt elcsatolt Magyarbirodalom megmaradt elcsatolt Magyarbiro-dalom •S , oS to t. V <s a a elcsatolt ó a XI meg-maradt ö 'S Magyarbirodalom meg-maradt elcsatolt Foglalkozási főcsoport Magyarbirodalom terület Magyarbirodalom terület Magyarbiro-dalom terület S -o terület Magyarbirodalom terület Őstermelés 13,175.083 4,165.849 9,009.234 13,465.653 4,259.509 9,206.144 68-4 60-8 72-7 64-4 55-9 69-4 2-3 2-2 2-2 Bányászat és kohászat 163.704 55.216 108.488 214.714 87.328 127.386 0-9 0-8 0-9 1-<1 1-2 1-0 31-2 58-2 17-4 Ipar 2,604.082 1,162.460 1,441.622 3,361.135 1,532.479 1,828.656 13-5 16*9 11-6 16-1 20-1 13-8 29-1 31-8 26-8 Kereskedelem és hitel 556.456 273.025 283.431 722.352 350.609 371.743 2-9 4-0 2-3 3-5 4-6 R-8 29-8 28-4 31-2 Közlekedés 440.541 212.917 227.624i 630.029 307.986 322.043 2-3 3-1 l-f 3-C 4-0 2-4 43-0 44-6 41-5 Bányászat, ipar és forgalom együtt 3,764.783 1,703.618 2,061.165 4,928.230 2,278.402 2,649.828 19-6 24-8> 16-6 23-6 29-9 20-0 30-9 33-8 28-6 Közszolgálat és szabad foglal2,278.402 2,649.828 kozás 572.309 246.435 325.874 686.641 303.737 382.904 3-0 3-6 2-6 3-3 4-0 2-9 20-0 23-3 17-5 Véderő 151.396 58.663 92.733 166.804 63.300 103.504 0-8 0-8: 0-8 0-8 0-8 0-8 10-2 7-9 11-6 Napszámosok k. m. n 640.005 238.926 401.079 501.370 178.284 323.086 3-3 3-5 3-2 2-4 2-4 2-4 -21-7 -25-4 -19-4 Házi cselédek 426.734 204.633 222.101 431.146 215.153 215.993 2-2 3-0 1-8 2-1 2-8, 1-6 1-0 5-1 - 2-8 Egyéb és ismeretlen foglalkozás 524.249| 239.101 285.148 706.643 316.732 389.911 2-7 3-51 2-3 3-4 4-2i 2-9 34-8 32-4 36-7 Összesen 19,254.559 6,857.225112,397.8041 20,886.48i7|7,615.117| 13,271.370] 100-01 100-0I 100'0] 100 0I loo-o! loo-o] 8-5) 111 7-0 B) Területi részletadatok. Az 1920. évi népszámlálás agrárszínezetű, szokatlan gazdaságdemografiai mozgalmakról számolt be. Közvetlenül a mult népszámlálás után azonban visszafordult a kocka s az iparosodás, városiasodás új lendülettel indult meg. Természetes tehát, hogy az 1930-as foglalkozási statisztika térbeli tekintetben is jelentős eltérésekre világít reá. A legnagyobb a különbség a főváros és a vidék között. Helyesebben Nagy-Budapest és a vidék közt, mert a székesfőváros környékén lezajló, túlnyomóan külvárosias fejlődésre való Népszámlálás II. tekintettel a foglalkozási adatok taglalásánál különösképpen indokolt a fővárost a 21 ú. n. szomszédos községgel 1) együtt venni megfigyelés alá. A vidék adatait még így is néhány Budapesttel szerves közgazdasági kapcsolatban álló, de a távolabbi övezeten elterülő község és város terheli. ') V. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1931. évf. 240. és köv. 1. A Nagy-Budapest alkotórészének tekinthető 21 (ma már 22) város és község névszerinti felsorolását 1. a Részletes kimutatásokban. HONVÉD TÉRKÉPÉSZ«^ INTÉZET yCfT t xX\'t iSX^ r~.7"
