1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

12* nek száma csak ^e-dal, eltartottaiké pedig mindössze YíO-del lett nagyobb, míg pl. a közszolgálati és szabad pályán levő keresők létszáma, valamint a bányásznépesség eltartottainak száma megduplázódott. Nem is beszélve a véderőről, mely a békeszerződés rendelkezései értelmében mintegy a családalapításra és fenntartásra is alkalmas kereseti ággá alakult át, amit ékesen igazol az a körülmény, hogy eltartott-létszáma harminc esztendő alatt megháromszorozódott, holott a keresők száma sem a békebeli adatot, sem a még azidőtájt le nem szerelt karhatalmi stb. személyzet nagy fejszáma folytán abnormisan magas 1920. évit nem éri el ; pedig ezidőszerint a csendőrségen s a folyamőrségen kívül az újonnan szervezett vámőrséget is felöleli! 1920-szal szemben feltűnően nagy a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. eltartottainak számbeli megnövekedése ; ezt a létszámredukciókon kívül legfőképpen a trianoni béke káros következményének tekinthetjük. A keresők és eltartottak aránya végsősorban nagyban-egészben a régi tapasztalatokat erősíti meg : most is a munkanélküliségnek rendszerint kevésbbé kitett szapora bányásznépesség, valamint a hasonlóképpen jól szaporodó forgalmi személyzet körében a legmagasabb az eltartottak száz keresőre számított aránya s a házi cselédeké a legalacsonyabb. Az egyéb és ismeretlen kategória a már jelzett okokból az összehasonlításra ezen a téren sem alkalmas. A keresők és eltartottak 1920. és 1930. évi számát alábbi grafikon is szemlélteti, mely könnyebb áttekintés céljából a magyar közgazdaság hatalmas bázisára, az őstermelésre csupán négy nagy gyűjtőkategória hasábjait építi fel: a bányászat és ipar, a kereskedelem és hitel s közlekedés, a közszolgálat és szabad foglalkozások és véderő és végül a többi foglalkozási ágazatok hasábjait. A kereső népesség adatai alapján kétféle számítást lehet még megkísérelni az egyes foglalkozási főcsoportok népességi és gazdasági jelentőségének tisztázására. Az első az anyagi és szellemi javak termelésében közvetlenül részt nem vevő kategóriának — a nyugdíjasok és tőkepénzesek csoportjának — nemzetközi gyakorlaton alapuló különválasztására irányul.

1) E számítás nyomán a tulajdonképeni keresők száma 3,829.752-re száll le, népességi aránya pedig 46-0 %-ról 44-1 %-ra csökken. Az ezen a módon megapasztott keresőréteg foglalkozási tagoEz az eljárás módszertani és gyakorlati szempontokból nem egészen tökéletes. Egyrészt, mert a nyugdíjasok, tőkepénzesek csoportjának a keresők közé való sorozása mellett komoly érveket lehet felhozni; másrészt, mivel a többi foglalkozási osztályban (főleg az egyéb foglalkozások csoportjában) is vannak kereseti ágak, amelyeket a nyugdíjasok, tőkepénzesek csoportjával hasonló elbírálás alá kellene venni. zódása természetesen némileg eltér az egész kereső népességétől. De — hasonlóképpen külföldi gyakorlathoz híven — még egy lépéssel érdemes továbbmenni. Az 1930. évi népszámlálás ugyanis a munkanélkül levők számának kipuhatolására is tett kísérletet. Sajnos ez a próbálkozás nem járt teljes sikerrel. Egyrészt, mivel a népszámlálás kereső fogalma tág és mert a munkanélküliség megállapítására az egész népességet felölelő felvétel amúgy sem nagyon alkalmas ; ehhez külön munkanélküliségi összeírásra vagy legalább is külön ellenőrző felvételre lett volna szükség; másrészt, mert a feldolgozás a nyers anyag alapján, jóval a foglalkozási feldolgozás előtt, attól függetlenül készült el s abba olyan elemek (öregek, házés földtulajdonosok) is belekerültek, akiket pontosabb definíció ill. ellenőrzés alapján a feldolgozás köréből ki kellett volna rekeszteni. A népszámlálás téli időpontja pedig a mezőgazdasági munkanélküliséget illetőleg kényszerítette különleges eljárásra a Központi Statisztikai Hivatalt,

1) míg a szezonmunkanélküliség ipari téren torzítja el meglehetősen a téli felvétel nyújtotta adatképet. A közzétett abszolút számokat

2) tehát a munkában álló népesség nagyságának meghatározására nem helyes felhasználni. Arra azonban alkalmasak az adatok, hogy segítségükkel a tényleg dolgozó nemzettörzs foglalkozási megoszlásáról tájékozódhassunk. Az alábbi százaléksorok— a kereső népesség tagozódása foglalkozási főosztályok szerint 1. a nyugdíjasok és tőkepénzesek számának kiküszöbölése, 2. a nyugdíjasok és tőkepénzesek, valamint a munkanélküliek adatainak kihasítása után — közül tehát a második csupán megközelítő értékkel bir : A kereső népesség megoszlása (%) 1930-ban a nyugdíjasok a nyugdíjasok és és tőkepénzesek tőkepénzesek stb. Foglalkozási stb. valamint a munkafőcsoport nélküliek levonása után Őstermelés 53-1 55-7 Bányászat és kohászat ... 0-9 1-0 Ipar 23-1 20-6 Kereskedelem és hitel ... 5-9 5-7 Közlekedés 3-0 3-0 Ipar-forgalom együtt ... 32-9 30-3 Közszolgálat, szabadfogl. 5-1 5-3 Véderő l-l l-l K. m. n. napszámos 1-6 1-4 Házi cseléd 4-6 4-7 Egyéb és ism

eretlen 16 lj_5 Összesen 100-0 100 0 A nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. csoportjának kiemelése után az egyes foglalkozási főkategóriák népességi hányadosa természetszerűleg megnagyobbodik. Az őstermelés keresőié pl. 50-8 %-ról 53-1 %-ras az iparforgalmi keresőké 31-5-ről 32-9 %-ra. Más a helyzet a második százaléksornál. Minthogy ugyanis a kiélesedő válság következtében 1930 december végén az ipari munkanélküliség (éspedig nemcsak a szezonszerű munkaalkalomhiány) jóval magasabb fokon állott, mint a mezőgazdasági munkásság — igaz, hogy nehezen megmérhető — foglalkozásnélkülisége, ez az arányszámsor rendre eltérően módo*) Munkanélkülinek csak az a mezőgazdasági munkás számított, aki legalább 6 hónapon át, tehát már a nyári mezőgazdasági munka óta állt foglalkozás nélkül. s) Az adatokat a Statisztikai Havi Közlemények XXXIV. évf. (1931) 7—9. füzete (júl.—szept.) közölte. V. ö. még: Szádeczhy- Kardoss Tibor dr. : A munkanélküliségi statisztika módszerei és főbb tanulságai Magyarországon. (Különlenyomat a Kenéz Béla Emlékkönyv-ből.) KERESŐK Egyéb foglalk. Közszolg.stb.és véderő Kereskedelem és közi. Bányászat és ipar Őstermelés 25, millió 1920 SZÁMA. ELTARTOTTAK Egyéb foglalk. Közszolg.stb.és véderő Kereskedelem és közi. Bányászai és ipar