1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

13* sul. Az ősfoglalkozásokhoz tartozó keresők aránya pl. 55-7 %-ra megy fel és ugyancsak megnő a biztosabb elhelyezkedést nyújtó foglalkozások (pl. közszolgálat stb., házi cselédek) képviselete ; az ipar-forgalomé viszont 30-3 %-ra hanyatlik le, éspedig elsősorban az ipari munkapiac megromlása révén. Nem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy a népszámlálás nem a gazdasági tevékenység teljes kifejtésének idejében rögzíti meg a népesség társadalomgazdasági állapotait ! Ez elsősorban a mezőgazdaságra áll, melyet a felvétel télvíz idején, nyugvó állapotban talál. Egy nyári számlálás kétségkívül valamivel fokozottabbnak tüntetné fel a mai Magyarország agrárjellegét. Ettől eltekintve az ország agrárszínezetét még azok a szálak is megerősítik, melyek más foglalkozási ágazatokat kapcsolnak erősebben a mezőgazdasághoz (pl. mezőgazdasági ipar, gabonakereskedelem stb). Aminek számbavétele azonban már nem tartozik ide. S azt is csak futólag érinthetjük, hogy nemcsak az őstermelő-népességnek van a földdel közvetlen kapcsolata : a földbirtokkal, földbérlettel bíró másfoglalkozásúaknak az agrárlakossághoz való hozzászámítása árnyalatilag szintén megnövelné az agrárhányadost,

1) az idevágó 1930-as adatokat *) L. erről Kovács Alajos dr.: Az ország agrárjellege. Nemzeti Figyelő, 1934 okt. 14. — Az 1920. évi népszámlálás szerint még 168.359 nem őstermelő foglalkozású lakosnak (ebből 25.000 eltartottnak), a népesség 2-l %-ának volt földbirtoka. Számuk a családtagok figyelembevételével kétségtelenül emelkednék még. Viszont e földtulajdonosok közül 90.631-nek 1 kat. holdon aluli volt a földbirtoka ! azonban ezideig még nem ismerjük. Egyébként is ez az eljárás meglehetősen mesterkélt és nem annyira a földmívelés jelentőségének hangsúlyozására, mint inkább az iparosodás közgazdaságilag kétségkívül örvendetes mértékének elhomályosítására alkalmas. A kereső és eltartott népesség struktúrájába mélyebb bepillantást enged az adatok nem szerinti továbbtagolása. Az erre reávilágító országos főadatok a mai területről csak 1920 óta állanak rendelkezésre : Szám szerint Kereső Eltartott férfi nő férfi nő 1920

1) 2,625.099 1,127.615 1,245.805 2,981.624 1930 2,932.864 1,066.378 1,317.246 3,371.831 Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) szám szerint: 1920—1930 . 307.765 —61.237 71.441 390.207 százalékban : 1920—1930 . 11-7 —5-4 5-7 13-1 Az összeállítás adatai elég szélsőségesek. Érdekes, hogy még a férfi keresők tisztes lélekszámtöbbletének az üteme sem éri el teljesen a produktiv korú finépesség gyarapodásának mértékét. A női nem oldalán a keresők számának szembeszökő zsugorodása és viszont az eltartottak tömegének aránytalan — de társadalomegészségügyi szempontokból kedvező — megduzzadása a számos zavaró kísérőjelenség miatt jórészben csak látszólagos. Amit a foglalkozási ágankint felbontott adatok is igazolnak : Foglalkozási főcsoport K e r eső E 1 t a r t o t t K e r es ó női Eltartott Foglalkozási főcsoport férfiak nők férfiak nők férfiak | r es ó női férfiak | nők Foglalkozási főcsoport s z á m a tényl. szaporodása v.fogyása (—) 1920—1930 >) Foglalkozási főcsoport 1920

1) 1930 11920') 1930 11920

1) I 1930 | 1920

1) 1930 szám <7 o szám | °/o |szám| °/o |szám °/o Őstermelés 1,494.403 1,560.372 632.285 471.079 688.576 697.274 1,633.840'1,770.668 65.969 4-4 -161.206 - 25-5 8.698 1-3U36.828 8-4 Bányászat és kohászat 38.736 34.707 1.362 475 23.042 24.322 54.204 55.537 !- 4.029 -10-4 - 887 - 65-1 1.280 5-q 1.333 2-5 Ipar 547 322 714 183 332 335 172 49c 231 480 268.596 611.172 727.985 166.861 H0-5 40.158 30-4 S7.116 16-0lll6813 19-1 Kereskedelem és hitel 135.187 169.744 48.549 56.339 61.642 62.488 161.642 180.488 34.557 25-6 7.790 16-0 846 1-4J 18.846 11-7 Közlekedés 105.563 204.421 12.044 8.868 70.989 64.668 167.530 160.918 - 1.142 - 11 - 3.176 - 26-4 -6.321 - 8-S»- 6.612 - 3-9 Tpar-)orqalom eqiiütl . 826.808 1,023,055 194.290 238.175 387.153 420.074 994.548 1,124.928 196.247 23-7 43.885 22-6 32.921 8-^130.380 131 Közszolgálat és sza1,023,055 bad foglalkozások.. 114.969 136.708 52.762 59.104 58.969 67.928 145.466 171.042 21.739 18-9 6.342 12(1 8.959 15-d 25.576 17-6 Véderő 88.139 41.022 — — 9.312 8.891 27.149 22.628 -47.117 -53-5 — — - 421 - 4 f>|- 4.521 - 16-7 Napszámos k. m. n.... 24.237 40.05« 25.881 20.99C 15.606 18.592 31.745 42.70C 15.819 65-H - 4.891 - 18-9 2.986 19-1 10.955 34-5 Nyugdijas, tőkepénzes 34-5 stb 45.190 97.074 53.764 72.416 25.145 42.061 72.726 149.35Í I 51.884 114* 18.652 34-7 16.916 67-a 76.624 105-3 Házi cselédek 10.414 10.139 145.478 166.848 6.630 6.617 12.939 13.575 - 275 -2-6 21.370 14-7 - 13 - 0-a 636 4-9 Egyéb és ism. fogl. .. 20.939 24.4381 23.155 37.766' 54.414 55.8091 63.211 76.940 3.499 16-7 14.611 63-1 1.395 2-6| 13.729 21-7 Összesen 2,625.099^2,932.864J l,127.615jl,066.378| 1,245.805 1,317.246| 2,981.624 8.371.831 307.765 11-7| 61.237 - 5-4J 71.441 5-7|390.207 131 •) Az 1920. évi népszámlálás végrehajtása óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek (10.059 lélek) nélkül. Az 1920—1930. évi tényleges szaporodás abszolút és arányszámai tehát valamivel meghaladják a valóságot. E szerint a női keresőréteg keskenyedését egyedül a mezőgazdaságban foglalkoztatott nők létszámveszteségének tudhatjuk be, minthogy a bányászat és kohászat, a közlekedés és a k. m. n. napszámosok tételénél kimutatott, relative igen szembeötlő (65-1, 26-4, ill. 18-9 %-os) megfogyatkozás szám szerint jelentéktelen. Az őstermelés körében a női keresők tábora 161.000 fővel— az 1920-as lélekszám egynegyedével — csappant meg, holott a lepergett tíz év alatt a mezőgazdaság férfi munkaerőkészlete, ha nem is túl nagy mértékben, de mégis csak megszaporodott (66.000 fővel, azaz 4-4%-kal). Érdekes a statisztika górcsövén a nem agrár foglalkozásúak adatainak a viselkedését is megfigyelni : a férfi keresőréteg igen tekintélyes (241.796 főnyi, 21-4 %-os) meggyarapodásával ellentétben ugyanis a dolgozó nők száma 99.969 lélekkel, tehát csaknem ugyanoly gyorsan (20-3%-kal) nőtt meg, mint a férfiaké. Ami azután az egyes foglalkozási kategóriákat illeti, a kereső nők oldalán a legmagasabb szaporodási százalékot az egyéb foglalkozások sorában találjuk, ahol főleg a házi cselédség 1920 körül rendkívül megritkult s 1930-ig is csak csekély mértékben megnagyobbodott rétegét kiegészítő foglalkozások (takarítónők, bejárónők) megsokasodása okozza a 63-1 %-os népgyarapodást. Magas még (34-7 %) a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. kategóriájában, valamint az ipari főcsoportban helyet foglaló kereső nők tényleges szaporulata. Az iparnál a női munkavállalók létszámtöbblete csaknem pontosan azon a szinten (30-4%) áll, mint a férfimunkaerőké (30-5%). Megjegyzendő, hogy a munkanélküliség tájékoztató becsű adatai szerint az olcsóbb, igénytelenebb női munkaerő az ipari vál-