1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

kultabb társadalomgazdasági viszonyok közt élő lakosság foglalkozási összetételét kutathatta. A maradék népesség foglalkozási jellegzetességeit e szerint a messzebb múltba visszatekintő számsorok hívebben tükrözik, mint azok, amelyeknél a trianoni békekötés éve a kiindulópont. Legalább a XX. század küszöbén végrehajtott 1900. évi népszámlálásig kell visszapillantani, hogy az 1930-as összeírás eredményeinek mérlegeléséhez szükséges távlatot megkapjuk. Megjegyzendő, hogy a mai területen tömörült 1900., 1910. és 1920. évi népesség foglalkozási adatainak a kiszámítása községekig és községrészekig hatoló pontossággal történt, természetesen a Magyarországhoz az 1920. évi népszámlálás végrehajtása óta vissza5* csatolt települések és lakóhelyszórványok tekintetbevételével.

1) A keresőket és eltartottakat egybefoglaló adatok az egyes foglalkozási ágazatok teljes gazdaságdemografiai súlyára vetnek fényt. A jelenlevő összes népesség lélekszámhullámzásából kitűnőleg a trianoni abroncsok közé szorított nemzettest foglalkozási alkata lényegbevágó elváltozásokat mutat. Minthogy a foglalkozási főosztályok közül a nyugdíjasok és tőkepénzesek stb. kategóriájának régebbi adatait nem ismerjük, újabb adataikat szintén az egyéb és ismeretlen foglalkozások gyüjtőtételébe olvasztottuk be és csak kiegészítésképen illesztettük be külön is a táblába : A mai M a g y a r o r s z ig né p e s s é g e Foglalkozási főcsoport szám s z e r i n t % ban 1900 1910 1920 1930 1900 1910 1920 1930 őstermelés 4,165.849 4,259.509 4,454.241 4,499.393 60-8 55-9

1 55-7 51-8 Bányászat és kohászat 55.216 87.328 117.653 115.041 0-8 1-2 1-5 1-3 Ipar 1,162.460 1,532.479 1,524.755 1,883.257 16-9 20-1 19-1 21-7 Kereskedelem és hitel 273.025 350.609 407.321 469.059 4-0 4-6 5-1 5-4 Közlekedés 212.917 307.986 356.632 338.875 3-1 4-0 4-4 3-9 Bányászat és ipar-forgalom együtt . . . 1,703.618 2,278.402 2,406.361 2,806.232 24-8 29-9 30-1 32-3 Közszolgálat és szabadfoglalkozások 246.435 303.737 372.460 434.782 3-6 4-0, 4-7 5-0 Véderő 58.663 63.300 124.702 72.541 0-8 0-8 1-6 0-8 Napszámosok k. m. n 238.926 178.284 97.783 122.338 3-5 2-4 i 1-2 1-4 Házi cselédek 204.633 215.153 175.652 197.179 3-0 2-81 2-2 2-3 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 239.101 316.732 359.003 555.854 3-5 4-2 4-5 6-4 2) 197.095 360.901 2) 2-5 4-2 2) 161.908 194.953 2) 1 1-0 2-2 Összesen 6,857.225 7,615.117 7,990.202 8,688.319 1000 iooo| 100-0 100-0 J) Az 1920-ban megállapított területre vonatkozó 1910. évi adatok szerint a nyugdíjasok és tőkepénzesek stb. száma 145.510 (1-9%), az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaké 170.788 (2-2%). Megjegyzendő, hogy ez a két adat a kiegészítések után csupán alig néhány száz fővel emelkednék. Összeállításunkból elsősorban az 1930. évi számoszlop érdemel figyelmet. A legfrissebb népszámlálás szerint ugyanis az immár két emberöltőnyi iparosodási, városiasodási folyamat után még mindig kereken 4-5 millió főre, az egész népesség 51-8 %ára rúg az őstermelő réteg képviselete. Ez a két adat az ország gazdasági jellegének megítélésénél is irányadó, habár az agrár vagy nem agrár karakter elbírálásánál az elsősorban latba eső népességi számok mellett tulajdonképen a gazdaságstatisztika fegyvertárából származó adatok, főleg a nemzeti vagyon- és jövedelemszámítások tekintetbevételére is szükség volna. Az ezidőszerint magyar fennhatóság alatt álló terület az ősfoglalkozásokhoz tartozó lakosság abszolút többsége révén még a túlnyomóan agrárállamok közé tartozik. Kétségtelen ugyan, hogy a mezőgazdaság mai birtokmegoszlási, termelési és piaci helyzetében lényegesen alig növelhető agrárelemnek az ipar-forgalom terrénumára való lassú átáramlásával az ország a gazdasági egyoldalúságból való kibontakozás útján a jövőben is előbbre fog haladni s az agrárhányados talán már a legközelebbi jövőben a relatív többség szintjére szorul le. A túlnyomóan alföldi fekvésű mai Magyarország természeti, gazdaságföldrajzi adottságaira való tekintettel azonban az sem lehet kétséges, hogy — amennyiben az eddig tapasztalt fejlődés normális menetét semmi rendkívüli esemény sem zavarja meg, - az ország viszonylagos agrár jellegét azután is évtizedeken át meg fogja még őrizhetni. Nemzetközi mértékkel mérve pedig hazánk a magasabbfokú gazdálkodási ágak további előtérbenyomulása esetében is Európa elsősorban mezőgazdasági államai, az agrár-iparos országok közé lesz számítható ; mindenesetre azonban tisztes távolság fogja elválasztani a gazdaságilag hátramaradottabb, valóban tipikus agrárállamoktól. Az erőteljes agrárszínezet végeredményben egyáltalában nem kedvezőtlen tünet, minthogy az őstermelő népesség domináló jelentősége egészséges, életerős vonást kölcsönöz a mai Magyarország demográfiai és foglalkozási fényképének. Nemcsak azért, mert a többi foglalkozási ágazat, az ország egész közgazdasága tisztán gazdasági szempontokból is a mezőgazdaság széles, szilárd talapzatán nyugszik, hanem népességbiológiai okokból is : a néperő megújúlásának napjainkban is az agrárnépesség az — egyes vidékektől eltekintve — még frissen csobogó ősforrása ! A magyar nemzet és a hazai gazdaság ÍQ]\ödéslehetőségének tehát ez a legfőbb záloga. Nem csekélyebb jelentőségű azonban az 1930. évi foglalkozási statisztikának az a ténymegállapítása, hogy a bányászat, ipar és forgalom körében meghúzódó lakosság száma 2-8 milliót, aránya pedig 32-3 %-ot (az egész lélekszám közel 1/3-át) érte el. E kiegészítések után az 1920. évi foglalkozási közleményben 7,606.971 főben megállapított 1910. évi lélekszám 7,615.117-re, a 7,980.143 főben megállapított 1920. évi lélekszám pedig 7,990.202-re emelkedett (az utóbbi lélekszám irányadó az Általános jelentéshez csatlakozó törvényhatósági táblák 1920. évi adatait illetőleg is). Az 1910. és 1920. évi adatok kiegészítése, valamint az 1900. évi adatok ugyancsak községrészekig hatoló kiszámítása az anyaközség ill. adott esetben a külterületi feldolgozások adatainak, más adatok hiányában ezenkívül még az előző vagy következő népszámlálások eredményeinek mérlegelésével történt. Amely adatközléseinknél e kiegészítésekre nem volt mód, ott ezt jegyzetben jelezzük, mert e miatt az egyes táblák, felsorolások adatai nem egyeznek meg tökéletesen s adott esetben a szaporodási adatok sem fedik teljesen a valóságot. t