1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

61* a segédszemélyzetnek majdnem kétharmada Győrött (63'9%) és a fővárosban (62-6%). A nagyüzemekben dolgozó munkásság legmagasabb arányát azonban mégis egy vármegyében : Borsodban találjuk (76-2%), ami különösen e vármegye területén működő két óriási méretű vasgyárnak tulajdonítható. A tulajdonképeni kereskedelem és hitel körébe tartozó vállalatok hasonló természetű adatait most első ízben adjuk közre. A kereskedelmi és hitel vállalatoknak is közel kétharmada (63 'i%) segéd nélkül működő kis vállalat, további 36'3%-a 1—20 segéddel dolgozik, a nagyvállalatok tehát csupán 0'6%-ot tesznek ki. A városokban a kereskedelmi vállalatoknak több mint a fele (55-9%) segédnélküli, a vidéken már több mint kétharmada (68'4%). Legmagasabb a segédnélküli vállalatok aránya Baranyában (79 '®%)> legalacsonyabb Sopron városban (51'4%). A 20-nál több segédszemélyt foglalkozható nagyvállalatok a vidéki vállalatoknak csak egy ezredrészét teszik, a városokban már l'3°/

0 a nagyvállalatok aránya, de erre az arány alakulásra főként a főváros nyomja reá a bélyegét, mert a kereskedelmi és hitelnagyvállalatoknak 81 %-a, a városi nagyvállalatoknak pedig 91-6 %-a a fővárosban tömörül. A vidéki nagyvállalatok túlnyomó része takarékpénztár, fogyasztási szövetkezet, fűszerkereskedés. Hasonló helyzetet találunk a nagyvállalatok segédszemélyzetének megoszlása tekintetében is. A 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi és hitelvállalatok összes segédszemélyzetének 92*5%-a Budapesten Íratott össze. A fővárosi kereskedelmi és hitelvállalatoknál alkalmazottaknak majdnem kétharmada (64'i%) nagyvállalatokban dolgozik. A nagyvállalatokban alkalmazott segédszemélyzet kimagaslóbb, 28'3%-os arányát még csak Pest vármegyében tapasztalhatjuk, de a Pest vármegyében összeírt kereskedelmi és hitelnagyvállalatok túlnyomó része ugyancsak a fővárossal szomszédos községekben van. A kereskedelemben tehát az ország középpontjában kifejlődött koncentráció még nagyobb, mint az iparban. Az ipari, kereskedelmi és hitelvállalatoknak ipari és kereskedelmi főcsoportok, valamint nagyságkategóriák szerint való megoszlását az 59. és 60. sz. táblákon (1. a 90. és91. lapokon) kísérhetjük figyelemmel. Az iparvállalatoknak majdnem a fele, 46'1 %-a, egyetlen iparcsoportra : a ruházati iparra esett, de ugyanezen iparcsoportban a legmagasabb a segéd nélküli vállalatok aránya is: 76'2%. A ruházati ipar tehát kifejezetten kisipari jellegű. Vas- és fémipari üzemek az ipari vállalatok 11%-át, az építőipari vállalatok 10'2%-át teszik. Legkevesebb vállalatunk a papirosiparban van (539), továbbá a vegyészeti, sokszorosító, kő-, föld- stb. és bőr-, sörte- stb. iparban, utóbbiban 3.027. Az utolsó iparcsoport adatait figyelmen kívül hagyva, a ruházati iparvállalatokon kívül igen magas a segéd nélkül dolgozó vállalatok aránya a fonó- és szövőiparban (74'3%) és az építőiparban (71

,6%). A vállalatok számának felét sem éri el a segéd nélküli kisüzem a papirosiparban (40'1%), a vegyészeti iparban (43"i%) és az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásánál (47'9%). Legmagasabb ezzel szemben a két előbb említett iparágban : a vegyészeti és a papirosiparban a 20-nál több segédszeméllyel dolgozó nagyvállalatok aránya (7-i%, illetve 5-o%). Ezt megközelíti még a kő-, földstb. ipari (4-5%) és a sokszorosító- és műipari (4'0%) nagyvállalatok aránya. A többi iparágakban már csak 0-i—1*8% között mozog a 20-nál több segédszemélyt foglalkoztató nagyüzemek aránya. A kereskedelmi vállalatok közül legmagasabb az elsőrendű életszükségletek kielégítésére alakult vállalatok száma. 18.421 ugyanis az élelmezési és élvezeti cikkekkel való kereskedés, ami a vállalatok 33 •0%-a. Ide sorolhatjuk még a vegyeskereskedéseket, továbbá az állatokkal való kereskedelmet, mert hiszen közvetve az utóbbi is elsőrendű szükségletek kielégítésének szolgálatában áll (marhakereskedés, sertéskereskedés). Ebben a három üzletágban foglalt vállalatok az összes kereskedelmi vállalatoknak több mint a felét, 57'6%-át alkotják. Mind e három kereskedelmi ágazatban erősen kiskereskedelmi jellege van a vállalatoknak, mert a segédnélküli üzemek aránya meglehetősen magas. Az állatokkal való kereskedelemben 80'8%, a vegyeskereskedések közül 66-5% és az élelmezési stb. cikkekkel való kereskedéseknek 64'5 %-a segédnélküli vállalat. A legtöbb segédnélküli vállalat azonban a vásári helypénzbérlőknél (87-5%) és a zsibárúsoknál (83-7%) található. A 20-nál több segédszemélyt foglalkoztató nagyvállalatok között is az élelmezési és élvezeti cikkekkel való kereskedelmi vállalatok állanak abszolút számukat (55) tekintve első helyen. Ezek többnyire fogyasztási szövetkezetek, borkereskedések, tej- és tejtermékkereskedések, hentesárúkereskedések és fűszerárúkereskedések. Az ezen kereskedelmi ágazathoz tartozó nagyvállalatoknak aránya azonban igen magas abszolút számuk ellenére is ugyanazon kereskedelmi ágazat összes vállalataihoz való viszonylatban igen alacsony (0'3%). Aránylag legtöbb 20-nál több segédszemélyt foglalkoztató vállalat a szállítók és bizományosok között (3-7%), továbbá még a könyv- és műkereskedésnél (2'4%) van. A nem tulajdonképeni kereskedelemhez tartozó vállalatok közül itt kiemelt két ágazat: a pénz-, hitel- és biztosításügy, valamint különösen a közraktári vállalatok már inkább a nagyvállalkozás jellegével bírnak. Tudjuk már, hogy az ipari segédszemélyzet 47*9 %-a, kereken 173.000 munkás a nagyipari vállalatoknál van alkalmazva. Ezeknek közel egyharmada, 31'4%-a, a gépgyártásnál dolgozik, további 30'3%-uk vas- és fémipari s az élelmezési stb. cikkeket gyártó nagyvállalatok között oszlik meg, az összes többi iparcsoport nagyvállalataira tehát a nagyvállalatokban alkalmazott segédszemélyzetnek csak 38-3%-a esik. Az egyes iparcsoportok szerint tekintve a segédszemélyzetnek a vállalati nagyságkategóriák között való megoszlását, ugyancsak a gépgyártásnál látjuk nagyvállalatokba tömörülve a munkásság zömét