1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

42* ... L ... a 8 a6 a 4 *. főiskolát , •• . . i középiskolát Anyanyelv végzett egyének közül esett az egyes nemzetiségekre °/o Magyar 95ra 94-6» 93<o 93se Német 3'is 4n 5'si 4 m TÓt O'lf 0*18 0*26 0-2» Oláh 0*07 0« 0-07 0*08 Ruthén O'oi O'oi O'ui O'o4 Horvát 0*1)9 O'll 0*15 0*14 Szerb O'ia 0-o9 O'oi O'oa Egyéb 0'<W 0'74 0-87 0'61 összesen 100'ou 100'm Wm 100~m A magyarság, melynek aránya az összes népességben 89'6%, a legmagasabb intelligenciával rendelkező népességben 95'68%-os arányt foglal el s a középiskola 8, 6, és 4 osztályát végzettek között is jóval a 93%-os arány fölött alakul. A németek mindeme kategóriákban az ország népességében elfoglalt arányuknál alacsonyabban vesznek részt. A többi nemzetiségek az intelligens osztályokban a százaléknak csak tizedeivel, sőt századaival kifejezhető arányokban találhatók. A fiatalabb nemzedékben még erőteljesebb a legmagasabb műveltséggel bírók között a magyarság aránya, amint az az alábbi összeállításból is kitűnik : A főiskolát végzett 70 éven 20-29 felüli éves egvének közül esett az egyes nemzetiségekre °/o Magyar 93-so 96-63 Német.. 4-74 2-42 Tót 0-07 0 l4 Oláh O-ia O-oe Ruthén — O'on Horvát O13 O-t* Szerb 0-aa 0'os Egyéb l-9i O'M A fiatalabb művelt népességben emelkedést csak a magyarságnál és még a tótoknál látunk, a többi nemzetiségeknél erős visszaesés mutatkozik. Az ország szellemi vezetésének közeljövője az 1920-ban 20—29 éves művelt ifjú korosztály kezeibe van letéve, akik között, amint látjuk, a magyarságnak 97%-ot megközelítő többsége van és a magyar hazához mindenképen ragaszkodó német anyanyelvűek hozzászámításával az ország legmagasabb intelligenciájának közel száz százalékát alkotják. 10. A házasságok termékenysége. A házas termékenységre vonatkozó adatokat az 1920. évi népszámlálás munkálatai során dolgoztuk föl első ízben. A férjes és özvegy nők házas termékenységét feltüntető számszerű adatokat a vallással és anyanyelvvel egybevetve törvényhatóságonként az V. kötet 29. és 30. tábláin közöltük, a férjes nők házas termékenységét a foglalkozással egybevetve a III-—IV. kötet 21. táblája foglalja magában, a 22. táblán pedig a közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe tartozó férjes nők házas termékenységi adatait a foglalkozási alcsoportok szerint is részleteztük. Jelen közleményünk 36. tábláján (1. a 66. lapon) a férjes és özvegy nők házas termékenységének országos eredményeit a vallás és anyanyelv viszonyszámainak egybevetésével közöljük. A házas termékenység intenzitásának mérlegelésére legalkalmasabb, ha azt nézzük, hogy 100 férjes nőre összesen hány gyermekszületés esett. Emez adatoknak az egyes felekezetek szerint való áttekintésénél feltűnően magas jelzőszámot (464) találunk az «egyéb» vallásúak között. Az <<egyéb» vallású férjes nőknek több mint fele, 58'8%-a, Tolna, JászNagykun-Szolnok, Pest-P.-S.-Kiskun, Békés és Csanád vármegyékben Íratott össze, ahol az összes «egyéb» vallásúaknak 85-0%-a a baptistákból és nazarénusokból kerül ki. Ezekben a vármegyékben pedig 100 <<egyéb» vallású férjes nőre 512 gyermekszületés esett, ami még magasabb az országos aránynál is. Amint látjuk, az összes felekezetek közül a baptisták és nazarénusok a legtermékenyebbek és az ő rendkívül magas termékenységi jelzőszámuk emeli oly magasra az <<egyéb» alatt összefoglalt felekezetek termékenységi arányszámait is. A gyermekszületések arányát tekintve sorrendben utánuk a görög (410) és római katholikusok (372), továbbá a görög keletiek (362) következnek. A protestáns felekezetekhez tartozó férjes nők már kevésbé termékenyek. Közöttük az ágostaiak állanak az első helyen, a reformátusok valamivel alacsonyabb arányszámmal szerepelnek, ellenben az unitáriusok az összes vallásfelekezetek között is a legkevésbé termékenyek (249), még az izraeliták is jóval magasabb termékenységi arányszámot (297) tudnak felmutatni. Népesedés szempontjából nyereséget csupán azok a házasságok jelentenek, melyek legalább 3 gyermeknek adnak életet, mert két gyermek csakis a szülők pótlására elegendő, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a lakosság egy része házasságra nem lép, továbbá, hogy a született gyermekek közül sokan elhalnak, mielőtt felnőttekké lehettek volna, legjobb esetben is a népességnek stagnálásához vezet. A férjes nőknek valamivel több mint a fele, 53'0%-a olyan, akinek 3 vagy annál több gyermeke született. Nem szabad azonban felednünk, hogy különösen a gyermektelen, továbbá az egy- és kétgyermekes férjes nők között van a legtöbb fiatalkorú és ezért termékenység szempontjából még igen számottévő nő, kiknél a családalapítás folyamata még nem kezdődött meg vagy pedig még tart, a mi arányszámaink pedig e folyamatnak csak egy adott pillanatban, a népszámlálás időpontjában való keresztmetszetét mutatják. Az «egyéb» felekezetű férjes nők kétharmad felé törő többségének, 6r3%-ának, 3 vagy annál több gyermeke született; ehhez közel jár a görög katholikusok aránya, 57"6%. A többi felekezetek, az unitáriust és és izraelitát kivéve, az országos arány körül alakulnak. Az unitárius férjes nők valamivel^több mint egyharmadának (38'5%-nak), a zsidó férjes nők kevesebb mint felének (44'9%-nak) született három vagy annál több gyermeke. Különösen a zsidók azonban gyermekeik egészségének épségben tartására és ezzel