1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

43* életüknek a megóvására jóval nagyobb gondot lát­szanak fordítani, mint a többi felekezethez tartozók, ami világosan kitiinik annak a vizsgálatából, hogy felekezetek szerint a férjes nők összes szülötteiből mennyit talált a népszámlálás életben : A férjes nők életben lévő Vallás gyermekei az összesen szüle­tett gyermekek °/o-ában Római katholikus 62 b Görög » 59's Református 62-r Ágostai hitv. evangélikus 6t-i Görög keleti 56'i Unitárius 05'* Izraelita 75'a Egyéb 58i Az izraelita férjes nők szülötteinek tehát több mint háromnegyed része életben találtatott. Az unitáriusoknál és ágostaiaknál is megközelíti ez az arány a kétharmadot. A két görög felekezet, valamint az «egyéb» vallásúak arányai már a 60%-on alul alakulnak. Kétségtelen itt a vonatkozás az illető felekezetek műveltségi viszonyaihoz, hiszen a sor­rend is majdnem pontosan olyan, mint a műveltség szerint való felsorakoztatásban. A férjes nők házas termékenységi adatai anya­nyelvek szerint részletezve már nem tüntetnek fel a felekezetek szerint való részletezésnél tapasztalt nagyméretű különbségeket. Legtermékenyebbnek mutatkoznak a tót és oláh férjes nők, kiknek mind­egyikére általában több mint 4 gyermekszületés esik, bár az oláh nők között találjuk az összes nemzetiségek közt a gyermektelenek legnagyobb arányát (21'i%). Minden nemzetiségnél a férjes nőknek több mint a fele 3 vagy több gyermeknek adott életet, a tótoknál ez az arány 60*6 %-ig emelkedik, legkisebb az «egyéb» alatt összefoglalt anyanyelvű éknél, ahol csak 51-6%. Ha az összesen született gyermekek számához viszo­nyítjuk az életben levők számát, a magyarságot találjuk az első helyen (63*6%) és a szerbeket a sor végén (54'0%). A házas termékenység eredményeiről sokkal helyesebb képet nyújtanak az özvegy nők adatai, mert bár ezek csak mintegy negyedannyian vannak, mint a férjes nők, de míg amazoknál — mint már említettük — csak egy befejezetlen folyamat kereszt­metszetét jelzik a számadatok, addig az özvegy nőknél a házasság már konszummáltatott és legfel­jebb egy töredéküknek van kilátása arra, hogy új házasság révén szaporíthassa szülötteinek számát. Az özvegy nők között a fiatalabb korúak jóval kisebb arányban is vannak (35 éven aluli 11 "3%), mint a férjes nők között (35 éven aluli 42*5%), az özvegy nők házas termékenységének adatai tehát a befejezett házasságok eredményeit foglalják maguk­ban és az általános termékenység arányainak meg­mérlegelésére a legalkalmasabbak. Az özvegy nők termékenységi adataiból mindenek­előtt azt állapíthatjuk meg, hogy átlagban minden befejezett házasság csaknem öt (4"77) újszülött gyer­meknek ad életet. De ha az életbenmaradt gyerme­kek számát itt is az összesen szülöttekhez viszonyít­juk, kitűnik, hogy csak félannyian nőnek fel, úgyhogy 5 életben maradt gyermekhez csak két befejezett házasság vezet, ami — tekintve, hogy 4 gyermek a 4 szülőt pótolja csak — mindössze egy főnyi nyere­séget jelent népesedési mozgalmunkban. Minden felekezetnél az özvegy nők legalább 50%-ának 3 vagy annál több gyermeke született. A görög katholikusoknál és <<egyéb» felekezetűeknél az özvegy nőknek majdnem háromnegyede (744, illetve 72-3 %) adott 3 vagy annál több gyermeknek életet, bár az «egyéb» felekezetű özvegy nők közül feltűnően sok a gyermektelen (14'7%), viszont azon­ban — a görög katholikusok után — közöttük talál­juk a legtöbb 6 vagy többgyermekes anyát (44"5%). Az izraelita özvegy nőknek is közel kétharmada 3 vagy többgyermekes, az unitárius özvegyeknek azonban már csak a fele. Az országos arányon felül van a római katholikus és evangélikus özvegy nők között a 3 vagy többgyermekes szülő (69'4%), a reformátusoknál és görög keletieknél ez az arány­szám már valamivel az országos arányon alul alakul (66-5%, illetve 65-3%). Az özvegy anyáktól származott gyermeklétszám­adatoknál is azt látjuk, hogy az özvegy zsidónők életben talált gyermekei igen magas hányadát (66'0%-át) teszik az általuk szült gyermekek összes számának. A protestáns felekezetűeknél és a római katholikusoknál is az özvegy nők gyermekeinek több mint a fele találtatott életben, a két görög felekezetnél és az «egyéb» vallásúaknál azonban gyermekeiknek a felét sem találta már az 1920. évi népszámlálás életben, így a görög keletieknél már csak 44"3%-ukat. A sorrend itt teljesen ugyanaz, mint azt a férjes nők adatainál láttuk. Ha a termé­kenységben szélsőséges arányokat feltüntető feleke­zetek termékenységi és gyermekhalálozási adatait szembeállítjuk, a természet kiegyensúlyozó törek­vését véljük felfedezni, mely ahol a termékenységben bőkezű, ott tékozló a gyermekhalandóságban, ahol pedig szűkmarkú a termékenység tekintetében, ott takarékos a gyermekélettel is. Nemzetiségek szerint tekintve az özvegy nők házas termékenységi adatait, az oláhokat és tótokat találjuk legtermékenyebbeknek, közöttük 100 özvegy nőre 543, illetve 538 születés esik. A tótok és oláhok közt ugyanis minden más nemzetiségét magasan fölülmúló arányban vannak a 6 vagy több gyermeket szült özvegy nők (47'7, illetve 46"4%), ezért oly magas náluk a 100 özvegy nőre eső termékenységi arányszám annak ellenére, hogy például az oláhok között elég magas a gyermektelen özvegy nők aránya (13"2%). A magyar özvegy nők termékenységi jelzőszáma (474) csak a németeké és horvátoké után következik. Legkevésbé mutatkoznak termékenynek a szerb özvegy nők (419), továbbá a ruthének (453), utóbbiak­nál legmagasabb a gyermektelen özvegy nők aránya is (15'7%). A rendkívül csekély létszámú (mindössze

Next

/
Oldalképek
Tartalom