1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

34* Hitfelekezet Összes népesség Magyar Német Tót I Oláh Ruthén í Horv&t Szerb Egyéb a) Abszolút számokban. Római katholikus 5,096.729 4,501.689 448.049 59.464 748 132 36.169 566 49.912 Görög katholikus 175.247 163.791 292 2.320 4.383 1.291 101 570 2.499 Református 1,670.144 1,661.420 7.723 354 54 2 32 10 549 Ágostai hitvallású evangélikus... 497.012 342.428 75.229 78.421 27 2 39 19 847 Görög keleti 50.990 13.675 176 195 18.194 37 138 15.925 8.6501 Unitárius 6.224 6.173 26 9 3 2 — 3 8 Izraelita 473.310 450.562 19.078 734 142 33 292 25 2.444 Egyéb és ismeretlen 10.487 7.315 638 385 209 1 . _ 8

7 13 1.839 Összesen 7,980.143 1,147.053 551.211 141.882 23.760 1.500 36.858 17.131 60.748 b) Százalékokban. Római katholikus 63 "wi 88-MS 8-79 1-16 0*08 O'oo 0-71 0-oi 0-98 Görög katholikus 2-19 93 "<« 0*17 1-32 2-ÍO 0-74 0'06 0-38 1-48 Református 99-48 0-47 0*02 0-oo O'oo O'oo O'oo 0-03 Ágostai hitvallású evangélikus... 6'28 68-so 15-14 15-78 0*oo O'oo 0*01 O'oo 0-17 Görög keleti 0M 26-so 0-35 0\l8 35-fis 0-O7 0*87 31-2.-Í 5 "20 Unitárius O'lo 99-is 0-48 0-14 0-os 0-o» — 0'OR 0-13 Izraelita 5'98 95'ts 4'oa 0-ií 0'os O'oi 0'06 0-'h 0-62 Egyéb és ismeretlen 0-13 69-íe 6-08 3*67 1*99 O'oi 0'8S 0-ia 17'M Összesen...... 100-Ofi 89"w 6*91 1-78 0-89 0- 08 0-46 0- 82 0-78 1920-ban már nemcsak a református és unitárius egyház hívei, de a mai területen összeírt görög katholikusok és zsidók is a száz százalékot erősen megközelítő arányban magyar anyanyelvűek. Egyedül a görög keleti vallásúak között vannak a magyar anyanyelvűek (26'82%-ot kitevő) kisebbségben. (1910ben az anyaország területén a görög keletieknek csak 1'74%-a volt magyar anyanyelvű.) A görögkeletiek között egyébként az oláhok vannak 35'68%-kal relatív többségben, amelyet a szerbek 31'23%-os aránya erősen megközelít. Az evangélikusok majdnem kereken 15—15%-a a németek és tótok között oszlik meg, de a magyarok erős kétharmad többséget alkotnak közöttük (1910-ben még egyharmadot sem tett a magyar evangélikusok száma). A római katholikus híveknek is jóval nagyobb többsége magyar anyanyelvű a mai területen (88'33%), mint 1910-ben az anyaország területén volt (64*78%). A mai területen maradt németek csak 8*79 %-ot foglalnak le a római katholikusok közül (1910-ben még 14*07 %-ot). A zsidóknak az anyaország területén 1910-ben is már 76*89 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, a mai területen pedig 1920-ban 95 '19% közöttük a magyar, 4*02% a német, míg más anyanyelvet jelentéktelen töredékük vallott. 8. A népesség nyelvismerete. A népességnek anyanyelv szerint való számbavételén felül a magyar statisztika immár négy évtizede a nyelvismeretet is tudakolja. Az ország mai, megcsonkított területén, mely nyelvi szempontból teljesen homogénnek mondható, már nincs akkora jelentősége a nyelvismereti viszonyok feltárásának, mint az előző évtizedekben. Mindazonáltal érdekes és tanulságos adatokat meríthetünk a mai terület népességének nyelvtudását feltüntető táblázatokból is. Megtudhatjuk első sorban, hogy az összes nem magyar anyanyelvűek 833.090 főnyi számából (a népesség 10*4 %-a) 575.388 a magyarul tudó (69*1 %). A mai területen 1910-ben a nenj magyar ajkúaknak még csak 60*4 %-a tudott magyarul. A magyar nyelv ismeretének a mai határok között való rohamos terjedését természetesnek kell tartanunk, mert az óriási többségű magyarság között élő kisszámú idegen anyanyelvűeknek szükségük van a magyar nyelvnek, mint az egymással és a többséggel való érintkezésben egyedül közvetítő nyelvnek, ismeretére. Az egész népességnek csupán 3*2%-ot kitevő töredéke nem tud magyarul. Az idegen ajkúak közül anyanyelvén kívül más nyelven 29*1% nem tud beszélni. Ezek közül számszerűleg a legtöbb természetesen a német, 188.305. Nemcsak azért van ez, mert a magyar anyanyelvűek után az országban a németek vannak a legnagyobb számban, de azért is, mert egyrészt a csak anyanyelvükön beszélő németek különösen olyan helyeken tömörülnek, ahol a német nyelv ismerete a magyar lakosság között is el van terjedve, mint a Duna-jobbpart egyes törvényhatóságaiban, valamint a fővárosban és környékén. Itt tömörül a csak anyanyelvükön beszélő németek több mint 89%-a (számszerint 167.589). Másrészt az ország területének sok helyén és különösen a városokban a német nyelv ismerete annyira általános, hogy ezeken a helyeken a csak anyanyelvükön beszélő németek az idegen ajkúakkal szemben rendkívül toleráns lakosság között egyedül anyanyelvük ismeretével is boldogulhatnak. Az összes többi nemzetiségek lélekszámából csak 19*2%, számszerint 54.279, a tisztán anyanyelvét beszélő. Ilyeneket — szórványos kivételektől eltekintve — csakis olyan helyeken találunk, ahol az egyes idegenajkúak tömör nyelvszigeteket alkotnak, mint pl. a tótok Békés, Csanád, Esztergom, Nógrád vármegyék, az oláhok Békés, Bihar, Arad vármegyék, a horvátok néhány dunántúli vármegye, a szerbek Baranya, Csanád, Torontál vármegyék egyes községeiben. Az «egyéb» anyanyelvűek (közöttük leginkább sokácok és bunyevácok) közül csak anyanyelvükön beszélőket az általuk tömörebben lakott községekben vagy községrészek-