1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

37* Az oldalt megnevezett felekezetekhez tartozó egyének közül 10.000-nél Felekezet városban nép. közs. vidéken él °/

0-ban 1910 1920 1910 1920 1910 1920 Róm. kath 28-i 28'e 8-6 8'» 63i 62-5 Gör. kath 17'a 18'a 10l 11":« 72-i 70-6 Református 28-5 29-b 8-7 9-i 62's 61-a Ág. h. ev 27-a 27-9 16-3 10-4 56T. 55-7 Gör. keleti 28'a 23-7 11-3 12-8 60-ii 63t, Unitárius 61-a 66-5 158 12-4 23-o 21-i Izraelita 66-9 70-t 6-3 6 B 26-8 22-s Egyéb 34-Ü 38-c 15-3 14-8 50-S 46 » Általában 30B 31-O s-« 9-4 60'6 59-6 A 17. sz. táblán a városok és 10.000-nél népesebb községek felekezeti megoszlásán kívül az utolsó évtized szaporodási viszonyait is bemutatjuk. A felsorolt 98 város és község közül a római katholikusoknak 63-ban, a reformátusoknak 19-ben és az ág. hitv. evangélikusoknak 6-ban van abszolút többsége, 10 városban pedig egyetlen felekezet sem éri el az abszolút többséget. A római katholikusok Kiskundorozsma nagyközségben alkotnak legmagasabb abszolút többséget (98"8%), a reformátusok Hajduhadházon (87'i%), az ágostaiak Tótkomlóson (89'9%). Relatív többségben vannak a római katholikusok még 5 városban, illetve községben, közöttük Sátoraljaújhelyen és Kisvárdán, ahol a zsidóság legkimagaslóbb arányai is vannak (30'5, illetve 30"2%), a reformátusok 3 községben, az ágostaiak Nyíregyházán alkotnak még relatív többséget. A görög katholikusok az abszolút többséget sehol el nem érik, de Űjfehértó községben relatív többségre emelkednek. A görög keleti és unitárius felekezethez tartozók arányai a felsorolt városokban és községekben igen alacsonyak. A görög keletiek egyedül Battonyán vannak jelentősebb számban (31*9%), de Gyula kivételével sehol el nem érik a község népességének a 10%-át; Szentendrén már csak 7'7%-ot tesznek, a többi községek túlnyomó részében az 1%-ot sem ütik meg. Az unitáriusok az 1%-ot egyedül Orosházán érik el. Az izraeliták, amint már előbb említettük, két vidéki városban a 30%-ot is megütik, 20%-on felül vannak még a főváros (23'2%), Balassagyarmat (21*3%) és Üjpest (20'2%) népességében, a 10%-ot a 98 felsorolt város és község közül még 12-ben meghaladják, 1% alatt csak a Kiskunság 3 községében és Endrődön találhatók. Az egyes felekezetek hívei között a két nem egymáshoz való aránya meglehetős különbségeket mutat. 1000 férfire legtöbb nő a római katholikusoknál (1.076) és az izraelitáknál (1.062) esik. Utóbbi egyezik az országos arányszámmal. Az ág. hitv. evangélikusok között 1.000 férfire 1.043, a reformátusoknál 1.035, a görög katholikusoknál 1.027 nő esik. A görög keletiek nél és az unitáriusoknál férfitöbblet mutatkozik, mert előbbieknél 1.000 férfire 893, utóbbiaknál csak 872 nő jut. Az egyéb és ismeretlen felekezetek között 1.033 a nők aránya. Egybevethetőség céljából a «Függelék» 3. sz. tábláján a 20 teljes egészében megmaradt törvényhatóság népességére vonatkozóan is közöljük a nemek arányát hitfelekezetenkint 1910-ben és 1920-ban. Mielőtt azonban az összehasonlítást megtennők, meg kell jegyeznünk, hogy különösen a görög keletieknél és a görög katholikusoknál az arányszámok a legkevésbé jellemzőek, mert azok a területek, amelyek az e felekezetekhez tartozóknak főfészkei, nem esnek a teljes egészükben megmaradt törvényhatóságok közé (így Bihar, Torontál a gör. keletiekre, és Szatmár, Szabolcs a gör. katholikusokra vonatkozóan). A 20 teljes egészében megmaradt törvényhatóság adatai is azt mutatják, hogy általában magasabb 1920-ban az 1000 férfira eső nők aránya, mint az előző évtizedben, de ez az arányalakulás felekezetenkint más és más tényezők eredménye. E 20 törvényhatóságban egyedül az unitáriusoknál alacsonyabb az 1000 férfira eső nők aránya 1920-ban, mint tíz év előtt, itt a férfiak szaporodása haladta meg a női hívekét. A többi felekezetnél a nők szaporodása a férfiakénál nagyobb lévén, az 1000 férfira eső nők aránya is magasabb 1920-ban a tíz év előtti aránynál. A 10 év előtti férfitöbbletet a 20 törvényhatóság református, ágostai, izraelita és «egyéb» vallásfelekezetű híveinél 1920-ra már nőtöbblet váltotta fel. A hitfelekezeteket korral és családi állapottal való egybevetésben a 18. sz. táblán (1. a 38. lapon) taglaljuk. Már az előző népszámlálások közleményeiben leszögeztük azt a szabályszerűséget, hogy «azok a felekezetek, melyek erősebben fejlődnek s magasabb születési aránnyal bírnak, a fiatalabb korcsoportokban magasabb arányokkal szerepelnek, mint az idősebbekben». Ez a mai terület adataira is áll: Száz, oldalt megnevezett korú egyén közül Korcsoport róm. kath. ES •A* reform. > A> gör. keleti unitárius izraelita egyéb 6 éven aluli 60 » felüli ... 67-i 59-« 2'O ls 19-8 24-6 5-7 6-7 oV 0-i 0'E 0-I 4i 64 0-i 0-3 Különbség a fiatalabb korcsoport javára + 7-t + 0-1 _ 4 - 1-0 - 0-i 0-O - 2-8 - 0-1 Amint látjuk, 1920-ban szintén csak a római és görög katholikusoknál mutatkozik különbség (7'5%, illetve 0'7 %) a fiatalabb korcsoport javára, bár a római katholikusoknál már jóval nagyobb mértékben, mint az a Magyarbirodalom területén tapasztalható volt. Az izraelitáknál az idősebb korcsoport javára eső különbség a mai területen viszont jóval nagyobb (2'3%) és egyben a legmagasabb is az öszszes felekezetek sorában. Ennek megfelelően — a csekélyszámú unitáriusokat nem számítva — az izraelitáknál a legmagasabb a 20—59 évesek aránya (56'2%), míg a római és görög katholikusok között az országos arányt, 49'8%-ot sem éri el az említett produktív korban lévők aránya.